Az utóbbi időben a GeForce Now kapcsán izzanak az ellentétek a játékosok és az egyes kiadók, illetve fejlesztők között. A játékosok egy része azt vallja, hogy joguk van a megvásárolt játékkal egy távoli gépen játszani, míg a kiadók és a fejlesztők az általuk előállított tartalom kontrollálásához ragaszkodnak. Morális szinten mindkét oldalnak vannak jó érvei, és jogi szempontból vizsgálva is több a kérdés, mint a válasz.

A fentiek miatt utánakérdeztünk az egyes érintetteknél, hogy a felhasználóknak mire vannak jogaik, elvégre egyelőre nehéz általános leírást találni arról, hogy egy felhős játékszolgáltatás milyen problémákat jelenthet, különösen egy olyan, mint a GeForce Now, amelynek nincs saját alkalmazásboltja. Nagyon fontos információ, hogy a játékáruházak jelenleg alapértelmezetten nem tiltják a megvásárolt tartalom távoli szerveren való futtatását, majd a képi adatok streamelését egy kliens felé, az egyetlen követelmény, hogy ezt a folyamatot csak az adott fiók tulajdonosa végezheti. Itt azonban a felhős játékszolgáltatások egyfajta szürke zónába esnek, tehát az áruházak ezt tekinthetik távoli szervernek, vagy éppen platformnak is. Ezt azért lenne nagyon fontos definiálni, mert ha távoli szerverről van szó, akkor lényegében a kiadó dönt a tartalom elérhetőségéről, de ha platform, akkor már maga az áruház is jogot formálhatna az anyagi kompenzációra, hiszen ilyen esetben egy külön szolgáltatásként lenne értelmezve a rendszer. Erre vonatkozóan azonban egyelőre nincs egyértelmű szabályozás, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem módosulnak majd az általános szerződési feltételek a felek között, konkrétan definiálva a felhős játékszolgáltatások helyzetét.

Amíg ez megtörténik a kiadók és a fejlesztők határozhatják meg, hogy miképp viszonyulnak a GeForce Now szolgáltatáshoz hasonló rendszerekhez, a játékáruházak ugyanis az alapvető szerződési feltételek mellett biztosítják a jogot arra, hogy a kiadó egyéb kritériumokat is megszabhasson a felhasználók felé. Ezen a ponton többek között megtiltható az is, hogy a megvásárolt tartalom távoli szerveren futtatható legyen. Ez minden esetben a kiadó egyéni döntése, de a potenciális vásárló az adott termékhez kapcsolódó licencfeltételeket szabadon elérheti, illetve elolvashatja még a vásárlás előtt. Sőt, maga a vásárlás is csak akkor mehet végbe, ha ezt az ügyfél elfogadja, feltételezve persze, hogy elolvasta a benne leírtakat. Információink szerint számos kiadó és fejlesztő él azzal a lehetőséggel, hogy a távoli programfuttatást már a licencben megakadályozza, annak ellenére, hogy ez például az adott áruház általános feltételei között nem tilos. Ilyen esetben a felhasználó a vásárlás során elfogadja azt, hogy az általános feltételek mellett a kiadó egyéni feltételeket is megszab. Némelyik tartalom esetében már konkrétan a felhős játékszolgáltatásokra is van külön bejegyzés, amely egyértelműen tiltja az ilyen irányú felhasználást, többek között ide sorolhatók az Activision Blizzard egyes játékai.

Jogilag tehát kiadók és a fejlesztők szabadon eldönthetik, hogy a játékaik hol futhatnak és hol nem. Sok esetében már az áruházon belüli vásárláskor elfogadták az erre vonatkozó specifikusan megszabott limitációkat a felhasználók. Ilyen szempontból nincs igazán nagy meglepetés, amikor a kiadók és a fejlesztők kiszedetik a tartalmaikat az egyes szolgáltatásokból. Ami kérdés maradt, hogy ha egy adott játékra vonatkozóan például van felhős játékot tiltó bejegyzés a licencben, de mégis elérhető mondjuk a GeForce Now szolgáltatáson belül, akkor ott mi történik. Nos ebben az esetben jó esély van arra, hogy a kiadó vagy a fejlesztő az adott címet előbb-utóbb eltünteti, ugyanakkor amíg ez be nem következik, addig a felhasználó is felelős a licenc betartásáért, hiszen elfogadta azt. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ha a szerződési feltételekben leírtak mindegyik fél számára érthetőek, és ha a játékos ezeket megsérti azzal, hogy elindítja az alkalmazást egy felhős játékszolgáltatáson, akkor annak következményei lehetnek a licencet sértő félre nézve. Jelenleg ez lehet a fő oka annak, amiért az NVIDIA pusztán egyszerű kérésre, rekordsebességgel veszi le a kifogásolt tartalmakat. Gyakorlatilag a saját felhasználóikat védik meg ilyen formában, hiszen a megfelelő licenc nélkül olyan az érintett címet felhőben játszani, mintha az ügyfelek torrenten letöltenék az otthoni gépükre a tört verziót, majd azt futtatnák. Lényegében nem szereztek hozzá jogot.

A jó hír, hogy a kiadók és a fejlesztők egyelőre az NVIDIA-t keresik meg a kéréseikkel, és nem a játékosokat veszik célba perekkel, annak ellenére sem, hogy a jogsértés sok esetben egyértelműnek tűnik, noha valószínűleg a legtöbb felhasználó erről nem is tud, nem olvasták el a vásárlás előtt a licencfeltételeket, csupán elfogadták azokat. Ilyen formában a zöldek nagyon is felelősségteljesen járnak el, bár valószínűleg jobban tették volna, ha eleve nem rakják bele a GeForce Now szolgáltatásba azokat a játékokat, amelyeknél tilos a távoli szerveren, felhőben történő futtathatóság.

Arról nagyon nehéz bármit is mondani, hogy a jövőben mi fog változni. Elsődlegesen tisztázni kellene, hogy a GeForce Now, illetve a hasonló szolgáltatások minek számítanak, mert ezzel már az alkalmazásboltok tekintetében is megszűnne az a szürke zóna, ami jelenleg elég nagy bizonytalanságot okoz. Ha ez megvan, akkor számításba kell venni azt a problémát, hogy a jövőben több játék licencfeltételei közé kerülhet be a felhős szolgáltatáson belüli elérhetőség megtiltása, így a kereskedelmi szerződések megkötése nem valószínű, hogy megúszható, akkor sem, ha az adott felhős rendszernek nincs saját alkalmazásboltja.