ELSŐ OLDAL
Bevezetés
Talán picit később jelentünk meg a Fallout 3 cikkel, mint más portálok, de miután elég sok vitát szült a játék köztünk is, nem tudtuk, hogy kinek a véleményével jöjjünk ki. Így született meg az ötlet, hogy egy 360 fokos tesztet írjunk, ahol több szempontból elemezzük a játékot, ezért a cikket közös erővel hárman hozztuk össze. A továbbiakban megismerhetitek Invadrr_Zim véleményét, aki HC Fallout gamer, itt van Novascream, aki a Bethesda játékokat kedveli és Breki’s aki mezei RPG és FPS kedvelőként kipróbálta a korábbi Fallout részeket is. Az elemzés lehet, hogy nem annyira mély, mint ahogy az megszokott, de kétségkívül talán a legátfogóbb, és a leglényegesebb élmények és vélemények összefoglalása lett. A cikk inkább benyomások alapján készült és nem egy elemző jellegű írás.
Az első két oldalon a játék különböző részeit pedzegetjük, míg a harmadik oldal a végső konklúziókat foglalja magába.
Történet:
A történet szerint karakterünk a 3. világháború után egy tudós gyermekeként, egy Vaultban látja meg a napvilágot, majd miután felnő(Tutorial) az apa elhagyja az óvóhelyet és hősünk utána szegődik hogy végére járjon apja eltűnésének.
Az egész sztoriról a benyomásom az, hogy az Interplay által felépített történetmenetet próbálják utánozni, de kevés sikerrel. A struktúra hasonló, de valahogy nem annyira epikus, mint az előző részek. A fő negatívum, hogy körülbelül 10 mondatban össze lehet foglalni a sztorit, ha a mellékküldetéseket nem vesszük bele, nincs világmegváltó végeredmény, sem következményei a tetteinknek.
Kétségtelenül nem egy Tolkien tollából származó mű. Van sztorija, vannak fordulatok és aki önmagában nem ismerős a Fallout világában, annak szórakoztató is lehet. Nem túl erős a sablonossága miatt, de azért elviszi a hátán a játékot.
A történet megfelel a játék követelményeinek, bár tény, hogy ha az RPG oldalát nézzük, nem lett túl hosszú, de talán ez nem is olyan nagy baj, mert megfelelően kiszolgálja a játékot.
Hangulat:
Nem az Interplay találta fel a spanyolviaszt, hanem a 60-as évek Amerikájának Atomháború parájából merített a Fallout világának megalkotásához. Az első két részben a hidegháborús hangulatot tökéletesen adták vissza. A 3. rész hangulata:
Abszolút poszt apokaliptikus, abszolút „wasteland”, de sajnos egyáltalán nem Fallout. Úgy néz ki, hogy keleti társaink nem érezték át azt amit az Interplay amerikai fejlesztőként talán át is élt. Van 1-2 60-as évek hangulatát idéző tárgy, eszköz és épület, de összességében nem Falloutos. Sajnos a zenék sem erősítik a játékot ezen a téren. Hol horrorisztikus, hol elkeseredett és bár néhol halljuk a 60-as évek dallamait, valahogy mégsem áll össze a kép. Mindezzel inkább csak egy Mad Max koppintás lett.
Mint nem Fallout függő én más szemszögből nézem a F3 világát, de még nekem is el kell ismernem, hogy kicsit műanyagra sikeredett. Ezalatt azt értem hogy, 1-2 véletlenszerűen szétszórt(150 év után is garantáltan felrobbanó autó) 60-as éveket idéző tereptárgy még nem hoz létre egy hangulatot. Ehhez hozzájön, hogy a textúrázó valószínűleg csak a barna szín RGB kódját ismerte. Összességében olyan érzése van az embernek, hogy olyasvalaki akart 60-as évek hangulatot teremteni, aki eddig egy Ukrán szennyvíztisztító telepen hegesztett kajás dobozból patkánycsapdát.
A hangulat tekintetében én csillogó szemű kisgyerek voltam egészen 3-4 órán keresztül, míg el nem jutottunk a metróalagutakig. Ott sajnos hatványozottan jelentkezett az ami előtte annyira nem tűnt fel(Az alagutak CTRL+C, CTRL+V –vel készülhettek, miután az összes pont ugyanott van beomolva és ugyanott vannak a ghoulok is.). Ez a barna alapszín. Néha jól jön ki ha egy stuffnak adnak egy alapszint. Így volt a Mátrixban is. Nagyon jól eladta magát, mert eltalálták a szint a stílushoz. Sajnos a játék témája amúgy sem vidám, ezért kifejezetten balszerencsés hogy ezt a nyomasztó barna szint választották hozzá. Elég hogy a sivár terep homokszínű és mindenhol romok vannak.
MÁSODIK OLDAL
Játszhatóság:
Irányitás, komplexitás, portolás...
A Bethesda nagyot akarhatott alakítani azzal, hogy FPS nézetre váltottak...vagy csak úgy döntöttek, hogy ha már van egy motorjuk, ami bevált, akkor nem szöszölnek vele feleslegesen. Mindez mennyire vált be?
Semennyire.
Ahogy a Deus Ex-nek ment az RPG - FPS kombinálása, úgy nem ment a Fallout 3-nak. Bár az irányítást besuvasztották a kontrollerre úgy, hogy a D-pad még ki is maradt, de nagyon nem lett optimalizálva. Mindemellett sajnos ahhoz, hogy FPS-ebb legyen, kegyetlenül le is kellett butítani az RPG-részét. De erről majd később.
Pc-s szemszögből nagy meglepetésre WASD irányítást választottak, ami ugyanaz mint ami az Oblivionban is volt. Igazából nincs különbség aközött hogy fps v. Tps módban játszunk. Ami zavaró hogy nagyon statikus az egér mozgása. Ez azért is meglepő, mert ezt már a Quake 1-ben is használhatóbban oldották meg.
Ami a komplexitást illeti A System shock 2 –ben mind az fps mind az rpg részt jobban megoldották. A probléma az, hogy sem fps-ként, sem rpg-ként nem elég mély a játék.
Számomra a Pc-s irányítás megfelelő volt, nem éreztem úgy egy percig sem hogy ne állnának kézre a dolgok, legfeljebb a HUD kialakítása volt kicsit elbaltázott, de 10 perc után az ember ehhez is hozzá tud szokni. A Game-et először konzolon próbáltam ki és mivel kontroller antitalentum vagyok, nekem nem ment túl jól a kezelés vele.
Számomra idegesítő volt hogy a játékban erősen jelen van az FPS és ha elfogy az RPG-s Vats, akkor is simán ledarálhatjuk az ellen népes táborát. Döntenie kellett volna a fejlesztőknek hogy melyik irányba viszik el a játékot, mert ez az elegy sokat ront a játék szavatosságán.
Külsőségek:
A játék az Oblivionban debütált grafikus motor egy felturbózott változatát használja. Ebben a részben megvizsgáljuk mennyire maradt aktuális ez a motor és kitérünk a hangokra is.
Bár nem vártam egy Unreal 3 szintű grafikát, néha kifejezetten idegesítő volt az elnagyoltság. A Wasteland táj még egész pofás, de az emberi karakterek eléggé elnagyoltak. Néhány modell kifejezetten csúnya, a textúrák, alacsony felbontásúak az Xbox360 változatnál, Vicces bug, hogy a hamuvá égett ellenfélből, noha csak egy kupac hamu marad, te mégis kiszedheted a fegyvereket és egyéb tárgyakat. Valljuk be, ez nem túl szerepjátékos barát megvalósítás. Rettenetesen zavaró a beragadt kopácsoló és ugráló végtag bug és a terület betöltése utáni közvetlen tetem teleportáció. Az alapvető háttérzene lehangoló és horrorisztikus, a befogható rádiók pedig kifejezetten irritálóak voltak számomra, mivel ugyanazt a 3-4 perces adást ismétlik folyamatosan. És bár az Alien Blaster fegyvernek kifejezetten Funky hangulata van, a Fallout 2 felhozatalához képest, nagyon szegényes lett, a fegyver, páncél és egyéb használati tárgyakból álló arzenál.
Kétségkívül az Oblivion Motor nem tartozik a legújabbak közé, de szerintem a célnak megfelel. Az már kétségkívül idegesítő hogy a karakterek úgy mozognak a pályán, mintha mindenki talpán korcsolya lenne. Ráadásként a fizikai motor többször csődöt mond és az ellenfelek szaltót írnak le Csisztu csavarral a levegőben, amint meghalnak. Hangzásfétisemet nem a játékokban élem ki, ergo nem gondolom úgy hogy bármi hiányzik a játékból eme tekintetben. Ami a fegyvereket illeti, standardnak mondható a felhozatal, de talán ez az egyetlen olyan szempont, amiben csak akkor találsz hibát ha tényleg kötekedni akarsz. Talán egyetlen negatívumként azt lehetne felhozni, hogy távolsági fegyvereket csak elvétve találni a játékban.
Az Oblivion motor nekem már az Oblivionban sem volt a szívem csücske, mert amellett hogy csillog minden, mint a Salamon töke, mégsem voltak képesek egy kockafejnél jobbat kihozni egy emberi koponyából. A grafika tele van buggal, rengeteg tárgyba bele lehet akadni, unalmas barna szűrő van rajta, a modellek felhozatala szegényes. Látszik hogy a grafikusok módszeres alapossággal ügyeltek arra hogy ne lépjék túl a munkaidejüket és ne teljesítsék túl magukat, nehogy véletlen szemet gyönyörködtető látványban legyen részünk. Természetesen az én véleményem kicsit elfogultnak mondható, de igyekeztem tényekkel alátámasztani. A fegyverarzenál nekem tetszett az elején, de aztán hamar megunható, mert már a játéknak viszonylag korai szakaszában hozzájutunk azokhoz a fegyverekhez amiket végig használni fogunk. Extra hiányosság még, hogy van Sniper Rifle a játékban, de minek tudunk vele zoomolni távolba, ha olyankor nem használhatjuk a VATS-ot. Mellesleg nem is olyan távoli az a zoom. Hiányolom a ruházatból adódó rejtett poénos lehetőségeket, melyek szerintem feldobhatnák az amúgy komor hangulatot. Jó pont viszont a Tesla előtti tisztelgése a fejlesztőknek mert több helyen is visszaköszön a játékban a neve(Tesla & You könyv, Tesla páncél, stb...). A hangokkal nem volt különösebb problémám, de a zene nagyon nyomasztó és unalmas volt. Én ki is kapcsoltam amint reloadra volt szükségem és adtam a hangulatnak egy kis Master of Puppets-et a Metallica-tól.
HARMADIK OLDAL
Összegzés:
Mint egy olyan srác, aki a Fallout első két részét többször is végigjátszotta, mondhatom, hogy elég magas elvárások elé állítottam a játékot. Eleve szkeptikusan álltam a megjelenéshez, de sajnos mégsem azt kaptam amire számítottam. A hangulat nem adta vissza az eredeti játékok érzését, a kimagaslóan sok grafikai és fizikai bug, beragadós helyszínek, a gyenge sztori, az eredeti játéktól való eltérés, és az RPG rendszer lebutítása sajnos nagyon rányomta a bélyegét. Míg a Fallout 2 végén egy cca 150 órás játékidőnél tartottam, ezt a játékot 30 óra alatt végigjátszottam. Ha nem Fallout 3 hanem Capitol Wasteland címen jön ki a játék, jóval több optimalizálás és bugkezelés után, még ha „év játéka” címmel nem is aggathattam volna, de kikerült volna a szürkésbarna középszerűségből. De sajnos nem ez a helyzet. Ráadásul a „replay value” sem túl magas, miután nincs Coop, nincs multiplayer, és bár lesznek folyamatosan kiegészítők, azok csak pár órás pluszt fognak hozzáadni a játékhoz, és sajnos azt sem a végigjátszás után, mivel ez minő lehetetlenség lenne. Mindezek után sajnos csak csak egy alacsonyabb pontszámot tudok rá adni.
71%
Önálló játékként van egy egyéni hangulata. Kellemes időtöltés azok számára is akik nem voltak Falloutosok előtte, mert vannak benne jó ötletek. Nem fantasy világban játszódik, ezért olyan gamerek is megismerkedhetnek ezen a játékon keresztül a szerepjáték alapú játékmenettel, akik a fantasy környezetet nem kedvelik.
Negatívumok: A játék rövid, még mellékküldetésekkel sem nevezném hosszúnak. Grafikai bugok sora rontja az összképet, de ami igazán nagy negatívum sem FPS-ként, sem RPG-ként nem állja meg a helyét a konkurenciával szemben.
75%
Az én meglátásomban lehetne ez a játék akár egy szórakoztató izgalmas RPG is, mert nagyon jó alapokat kapott a kezébe a Bethesda. Az első 3-4 órában, amig megismerjük a stuffot, folyamatosan vannak új dolgok amik szórakoztatnak. De sajnos miután kitapasztaltuk a játékmenetet, az irányítást és a Vats-ot, már nem marad sok minden ami fenntartaná az ember érdeklődését a játék iránt. Ezt tetézi a rengeteg grafikai bug, a Fallout rajongók véleményének teljes figyelmen kívül hagyása és hogy az RPG és FPS koktélból lett egy RPS(RolePlaying Shooter) ami ráadásul nyomasztó barna színben csillog.
78%
