Új hozzászólás Aktív témák

  • sphe

    senior tag

    Szubjektív vélemény következik, pár órás zenehallgatás után.
    Megvan a Presonus eris E4.5, miután az ebayen rendelt elveszett a futár cégnél és visszakaptam a pénzem, vettem csƵ fórum kolléga talált hirdetés ajánlása nyomán használtan.(köszi!)

    Ami egyből megtetszett az az alapzaj hiánya és az egyetlen, elől lévő bekapcsoló gomb.

    Nagyon szép levegős és részletekben gazdag hangja van, gyönyörű tér érzettel, közepek rendben vannak, mélyek ...abból hát annyi van amennyit egy 4.5" hangszóró megenged. Nem szeretem amúgy a puffogó s@ggvakaró bálnaszív hangokat, bár szeretem ha valami kulturáltan mélyre megy, ennél viszont annyira részletes az, amit hallok hogy meglepően élvezem annak ellenére, hogy mennyire korlátoltak a mélyek a driver méretei és a relatíve semleges frekigörbe miatt. Magam meleg hangzàs párti vagyok, kevés sibilance, inkább a magas felhangok preferáltak. Ez a hangszóró majdnem hozza ezt a karaktert, kicsit hidegebb, és érdemes volt keresgélni és ajánlom az Eriseket mindenkinek, aki szereti a részletes, teres, analitikus élvezhető hangot, és visszafogottabb közép hangszíneket. Nekem a szoba és asztal akusztikailag ideális alatti, direkt ehhez kerestem megfelelő karaktert és ebben megtaláltam. Öröm hallgatni, hatalmas tere van a zenének, fényes hanggal. A Digital Stereophony nem adja vissza a lelkét, valószínűleg sok egyébnek sem. Akinek a füle az S és sz hang feletti magasokra érzékeny, annak nem ajánlott. A hátulján lévő hangszín szabályzó gombok hasznosak, egészen "gettób@szó" V hangkép is kijön belőle ha leveszem a mid hangszínt, a high-al a fény is vissza vehető és így a magasra érzékenyek számára sem fárasztó ám részletekben gazdag maradhat. Nekem minden jó középen, nulla állásban. Talán Devin Townsend Empath albuma esetében jó az acoustic control switch középen, az extra vastag hangzás miatt. Ez az album vízválasztó tesztelések során, mert ez az a zene, amelyikben 10 20 sáv simán szól, van hogy full dinamikával, és egy nem megfelelő rendszer szétesik vele és nem adja ki az információkat, csak egy mosott maszlagot. Itt a Presonus fület gyönyörködtető módon helyt àllt. Ezután következett a Take Back The Night, mert ezt a Justin Timberlake számot - ízlésről ne beszéljünk - eszméletlen jól megkeverték. Kiváló kórus, minden szót érteni, pontosan rá lehet mutatni, melyik tag honnan kontrázza az énekest és a basszus határozott, dinamikus, mármár levegő mozgató beszéd hangerőn is, viszont ezzel nem lehet szomszédokat idegesíteni, nagy erő nincs a cuccban, egy kisebb házi bulira még ideális, és pont arra, őre kitalálták: analitikus és élménydús zenehallgatásra. A zenére visszatérve a fő ének kellemes, ám visszafogottabb. Minden ének egy kicsit visszafogottabban szól vele. Ami érdekes, hogy ezután a Souperfreesia World Outside dala már nem okozott pozitív meglepetést....sőt, mert bizony ez a cucc már kihozza a nagy (előző dal) és kis stúdió közötti különbséget. Abszolút ajánlott cucc, egy korábban hallott Mackie CR4 mellett ő lett inkább a kiválasztott, nagyon élvezhető és részletekben gazdag hangja van. Amit tudni kell még, hogy picit háklis vagyok arra hogyha egy crossover nem jó. Az olcsóbb (szvsz túl értékelt) 15000.- alatti armatúrás több driveres fülhallgatókkal, vagy az olcsóbb Edifier hangszórókkal ezért nem voltam sosem elégedett, kicsit olyanok, mintha - csak adott frekvencia tartományban - be lenne dugva a fülem. Ennél árához képest meglepően jól megoldották a magas és a közép sugárzó közötti átfedést(vagy annak hiányát), szerencsére. Az énekek néha kicsit bele tudnak szólni a mélyközép tartományba, de nem zavaró, amint rakok alá alátétet, picit jobb lesz, ennyi pénzért pedig kiválóan teljesít. Külön jó benne, hogy a sztereó kép nem irányított, hanem ha előrébb dőlök, vagy hátrébb, megmarad, nem esik szét. Hallgatás után használtan az Eris -t egy nagyon barátságos sráctòl vettem meg, akinek már ott volt a következő cucca is, egy Fyne Audio 500 + Denon erősítő (hangszórók állványon). Azt is meghallgattam, az én fülemnek kellemesen meleg volt a mély közepe, viszont már már fedett, hiányzott a tér, az Erisnek ebből több van, továbbá nagyon meglepett, hogy ha annál a jóval drágább cuccnàl előrébb dőlök, vagy hátrébb, borzasztóan összeesett a zene sztereó képe (persze a közepek érettsége és az ereje tükrözte az árkülönbséget). Nekem ebből nagy tapasztalat, és tanács is a többieknek, hogyha az ember nem mértani helyen ül zenét hallgatni, akkor érdemes erre is gondolni hangszóró választáskor.

    Egy picit szoftveres EQ-val is megpiszkáltam, hogyan reagál a valtoztatásokra: a 10KHz ahol ha valami sok, abban a tartományban sivítóan visszaadja. Az 500-1100Hz közötti részben megengedő és elnéző. Házilag egész szép keverési eredményeket fogok összehozni a Presonussal, már most hallom saját zenéimen hogy amikor nem volt cuccom éppen, "hű (de sem)milyen mixeket csináltam" vagy mit csináltam vakon, de jól.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák