Új hozzászólás Aktív témák

• #595 *Ropi* félisten aleister #565

  Új Válasz 2013-05-13 06:53:53 #595

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  *Ropi*

  félisten

  válasz aleister #565 üzenetére

  Stúdióvakuim is vannak, csak az nem volt kérdés eddig...

  "Ebben az esetben viszont kérdés, hogy alsóbb kategóriában van-e értelme/előnye a stúdióvakunak a rendszervakukkal szemben..."

  Az az aktuális fotózandó feladattól függ. Egyszerű kis tárgyfotót simán letolsz 1 db rendszervakuval és rajta egy 40x40 cm-es softboxszal, viszont egy 20 fős csoportképhez kell 2 db stúdióvaku 180x60 cm-es softboxokkal.

  A két legfontosabb különbség a rendszervakuk és a stúdióvakuk között, hogy a rendszervakuk kulcsszáma 105 mm-es zoom álláshoz van megadva, a stúdióvakuké az alapreflektorukhoz, viszont az első effektíve pontszerű fényforrás, a második pedig a rá tett fényformálón (pl. softbox) át villant, így nagyságrendekkel nagyobb a fényleadó felület. A rendszervakuk (mint pl. a Canon 580EX II-im) 58-as kulcsszámának stúdióvakuban kb. a 320 Ws felel meg. A másik, hogy a stúdióvakukon általában van beállítófény, amivel a kép ellövése nélkül látod a végleges fény-árnyék hatásokat, ezzel nagyon sok időt lehet spórolni. Azért írtam, hogy "általában", mert ez csak akkor igaz ha nem dzsunka kínai vaku amin vagy nincs beállítófény vagy olyan gyenge, hogy semmit sem ér.

  Mellesleg vicces, hogy a Canon legújabb nagyágyúja, a 600EX-RT annyit tud fényerőben, mint egy CT60-as Metz...De a Canon csak 200 mm-es zoomállásban Ha visszaszámoljuk a Metz 35 vagy 50 mm-éhez viszonyítva akkor derül csak ki, hogy valójában ~200.000 Ft-ért vettünk egy gyengébb Metzet (vagy valami hasonlót), amit egyébként 2000 Ft körüli áron lehet megcsípni a használtpiacon...

  Régebben, amíg még nem voltak mobil stúdióvakuk, hálózati kábelhez vagy szünetmentes táphoz volt kötve az ember: egyikkel több a gond, mint a másikkal (A puszta közepén ugye nincsen 230V. Az UPS meg értelmes kapacitással kezelhetetlenül nagy - a 2,2 kWh-s nem fért be a Peugeot 206 csomagtartójába - a speciális vakutápok meg nem emberi árban vannak). Aztán 1-2 éve változott a helyzet, amikor a kínaiak ráálltak az akkus stúdióvakuk gyártására.

  Stúdióvakut általában úgy vesznek a kezdők, hogy minél nagyobb szám legyen az oldalára írva (mert akkor biztos nagyobbat durran ), viszont azt már nem nézik (ami legalább annyira fontos paraméter), hogy mennyire szabályozható le a teljesítménye. Stúdióvakuk vásárlásának a titka, hogy adott helységhez és feladathoz (Kis helységben 600 Ws "szolárium", de 300 Ws nagyjából mindenre jó egy átlagos modellfotózásban. Nagy helységben a 300 Ws kevés, oda több kellhet. Ugyanez a méretek variálásával: apró tárgyak fotózásához 1x 300 Ws leszabályozva is elég, viszont egy autó vagy bútorgarnitúra 4-5x 1600 Ws-t is megeszik adott esetben.) kell választani őket. Sokat segít, ha a vaku minél jobban leszabályozható: nekem pl. 4 db 300 Ws-os stúdióvakum van, amik 1/64-re (-6 Fé) szabályozhatók le max. Nem jó amúgy sem, ha a vaku folyamatosan csúcsra van járatva, mert kinyírja a csövet. Mondjuk egy munkára tervezett korrekt stúdióvakunak része a ventilátoros hűtés, de akkor sem kell kísérteni a szerencsét. Számolni kell még a fényerőben a vaku(ko)n lévő fényformáló(k) áteresztési veszteségével és fehéregyensúly módosító hatásukkal is. Egy dupla diffúzoros box pl. már elég komolyan levesz a fényerőből.

  Rendszervaku vs stúdióvaku: a rendszervaku kicsi, könnyű, tud nagy sebességű vakuszinkront (már amelyik), TTL-ben távvezérelhető, külső akkupakkal gyorsítható és növelhető a villanások száma. Ja és bárhol kapsz bele elemet. Viszont körülményes rájuk fényformálókat tenni úgy, hogy meg is maradjanak rajta (néhány kivételtől eltekintve). A stúdióvaku nagy, nehéz, a tápellátása problémás (Az akkupakkokkal is csak 400-1000 1:1 villantást tudnak kb., de a beállítófény használata nélkül, azt bekapcsolva drasztikusan csökken a villantások száma). Stúdióvakukra sokkal több fényformáló létezik, ugyanúgy lehet színmódosító / polár / ND / stb. fóliázni őket, csak a nagyobb méretek miatt ugye drágább minden. Meg ugye a stúdióvakut valamire tenni is kell: stabil állványok kellenek alájuk, főleg kültéren, hogy ne döntse fel a softbox nem kis felületébe belekapó szél. Súlyzsákok is jól jönnek...Egy korrekt boom kar (amivel felülről lehet belógatni a vakut a modell feje fölé) annyiba kerül, mint egy vaku. Szóval a stúdióvakus fotózás sokkal több járulékos eszközt igényel, mint a rendszervakus. Vagy ha darabszámra nem is, de méretben és súlyban mindenképpen. Régebben stúdióvakukkal jártam esküvőzni, manapság már csak 4 db 580EX II-őt viszek. E-TTL rádiós vezérléssel csoportokba rendezve csodákat lehet velük tenni. No meg persze öregszem és lustulok...

  "a vaku szinkronizálásának határát tudtommal a zár szabja meg, esetleg a vakukioldó. vagy van olyan stúdió vaku, amivel nem lehet pl 200adot szinkronizálni? de ha műteremben dolgozol velük, miért érdekes egyáltalán a záridő? nincs besötétítve a műterem? tudom a stúdióvakuk fényerejét sokszor nem lehet annyira levenni, hogy nyitott rekesszel is fotózni lehessen velük, ilyenkor viszont lehet ND szűrőzni."

  Kezdjük az elején: van mechanikus (redőny)zár és az elektromos (szenzorkiolvasásos) zár. Előbbinek valahol 1/180 (Canon 6D) és 1/250 (átlagos dSLR-ek) között van a max. sebessége, utóbbinak jellemzően 1/500 körül van a konzumer DSLR vázaknál (Középformátumról most nem beszélek, mert az egy teljesen perverz világ: ott pl. mondhatni teljesen normális a 64-es blende... ).

  Beleszól még a szinkronizációba az átvivő közeg, mint a PC-sync kábel vagy a rádiós kioldó. Az egyszerű kínai kioldók jellemzően nem tudják a specifikációjukban írtakat sem: nem egy olyat láttam, ami papíron 1/250-et tudott, valójában meg 1/160 felett már kitakart a redőny (sötét csík a kép szélén). Amit most használok (YN622C) 1/8000-en (!!!) is stabilan szinkronizál. Az újabb, E-TTL-t tudó kínai kioldók (Pixel King, és az említett YN622) pont ebben hoztak változást: a "supersync" nevű funkcióval a PC-sync aljzatukhoz csatlakoztatott vaku (Lehet ez egy egyszerű manuális vaku vagy akár stúdióvaku is!) elvillantható úgy, hogy nagy sebességű vakuszinkronnál is bevilágítja a képet. A trükk az, hogy a vaku villanásának elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy az első redőny előtt indítva a cső kisülésének a villanás elején lévő csúcs utáni egyenletes szakaszával végig bevilágítsa az expozíciót (erre jellemzően nagyobb - 800Ws feletti - teljesítményű, hosszabb t.5 idővel rendelkező vakuk alkalmasak).

  Fontos még a vaku villanási ideje: a stúdióvakuk jellemzően 1/400 - 1/1700 sec között villannak teljesítmény és vezérlés függvényében. Az újabb, IGBT vezérlésű elektronikák energiatakarékosak: nem hagyják teljesen kisülni a csövet, levágják a villanás végét - így a kondenzátorban megmarad a felesleges energia, ezért a vaku gyorsabban tölt vissza a következő villanásra. Ez igaz a rendszervakukra is. Csak a régebbi vakuk (amik nem szabályozzák le a villanás végét) jók a "supersync" funkciós nagy sebességű vakuszinkronhoz, mert csak ők tudják kivilágítani mind a két redőny lefutását.

  Természetes fénynél történő fotózásnál ugye ott a záridő - blende - ISO "szentháromsága". A műteremben, ahol a fotós kontrollálja a fényeket csak két fontos dolog van. Az egyik a záridő, ha kifejezetten a mozgás elmosódottságát vagy éppen az ellenkezőjét: a kimerevedett mozdulatot akarod megfogni. A másik a blende, ha kis mélységélességgel akarod elválasztani a kép részeit egymástól. Az ISO nem lényeges, mert helyette szabályozható a vakuk teljesítménye. Vegyünk egy alap példát: 580EX II fél teljesítményen 40x40 boxban ~1 méterről ISO 100 1/160 F8 körül ad (mondjuk félalakos portré, ez és ez is így készült: 1 db 580EX II jobb felülről 45 foknál és 1 db derítőlap alulról: a klasszikus "kagyló" megvilágítás). Ha nem akarsz fülétől a farkáig mindent élesen mutatni, akkor tág blendét kell használnod. Ahhoz viszont tekerned kell a záridőn is, hogy ne égjen szét a kép. De mi van akkor, ha eléred a vázad maximum vakuszinkron idejét, vagy azt a határt, ahol a rádiós kioldó késése miatt már belóg a redőny? Akkor jön a nagy sebességű vakuszinkron (HSS / FP), feltéve, hogy tudja a rendszered. Ha nem, akkor marad a vakuk leszabályzása...Ha úgy se elég jó az eredmény, akkor végső elkeseredettségedben ND szűrőzhetsz, vagy távolabb viheted a vakukat.

  Nagy sebességű vakuszinkron még olyan helyzetekben jön jól, ahol az erős környezeti fények igénylik (pl. a Nappal vagy más, nagy erejű fényforrással szemben derítve, vagy a Napot ill. más, nagy erejű fényforrást túlvilágítva: ez az amerikai éjszaka néven ismert effekt).

  Weboldalam: http://karpatisandor.hu

Új hozzászólás Aktív témák