Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Én azt mondanám: attól függ. Milyen típusú, mekkora kapacitású NiCd-akkukhoz való a töltő, és mekkora kapacitású NiMH-cellákat szeretnél vele tölteni? Ha csak egy gagyi, nem túl intelligens, nem automata töltőd van, akkor lehet vele tölteni a NiMH-cellákat is, legfeljebb tovább tart a töltés. Az egyszerű kombinált NiCd-NiMH töltőkön egyetlen kapcsolóval választod ki a cellatípust, és az csak a töltőáramot változtatja.
-
And
veterán
Hi! Igen, a NiMH-celláknak is van memóriaeffektusa, csak nem annyira feltűnő, mint NiCd-akkuknál. Ebben a topicban is emlegették már.
''A töltés típusa nagyon fontos, azaz igazából a kapacitás 10%-ával kellene tölteni! (pl. 2100 mAh kapacitásnál 210 mA a töltési áram) 10%-nál nagyobb töltés már a gyorstöltés katagória, ami sokkal gyorsabban elhasználja az aksikat!''
Több cikk szeint ez nem feltétlenül igaz. Azt írták, hogy amennyiben a cellák használatkor nagy kisütőárammal lesznek terhelve, akkor kifejezetten ajánlott a C/10 áramnál nagyobb töltőáram, időnként - úgy minden tizedik alkalommal - beiktatva egy normál, C/10 áramú töltést.
''A töltés ideje is nagyon fontos tényező! Túltöltés úgyszintén károsítja az akumlátort! Töltési idő számítása: kapacitás x (kb.)1.3 / töltési áram.''
Ez a szorzó is csak normál, C/10 áramú töltésre igaz (öregebb cellákra akár 1,4..1,6 is lehet). Gyorsított vagy extrém gyors töltésnél már az 1,2 is sok lehet (saját tapasztalat), mert felforralja az akkut. Az ilyen ultragyors, intelligens töltők éppen ezért alkalmaznak többféle túltöltésvédelmet a biztonsági időzítésen túl. Ezek közé tartozhat a cella hőmérsékletének figyelése, ill. a konstans töltőáramnál megfigyelhető ''visszahajlás'' (a cella feszültségének csökkenése) figyelése, ami NiMH-cella esetén különösen nehezen detektálható. -
And
veterán
''És egy bonyolultabb kérdés:honnan az ördögből tudja a töltő;hogy már kész-e a töltés,illetve hogy mennyit kell még töltenie?''
Ennek megállapítására többféle módszer is létezik. A cella feszültségének közvetlen figyelése is lehet, de ez a módszer csak egy bizonyos töltőáramra - és cellakapacitásra - érvényes. Nagyobb töltőárammal hajtva a cellát annak töltés közben mérhető kapocsfeszültsége is nagyobb lesz. Észrevették, hogy ha a töltés konstans árammal történik, akkor a 100%-os töltöttségi fok után a cella feszültsége egy picit visszaesik. Ez NiCd-celláknál kb. 10mV, NiMH-akkuknál viszont ennek a töredéke, 2mV körüli. Ezt a ''negatív deltát'' próbálja meg detektálni egy okos töltő. A cella hőmérsékletének mérése ill. a biztonsági időzítő pedig nem ad pontos eredményt, de a durva túltöltést ezek is meg tudják akadályozni.
#226: Ha egy cella - akár NiMH, akár NiCd - feszültsége 1..1,1 V alá esik, akkor az már mélykisütöttnek tekinthető, ami hosszú távon káros lehet az akkura. Egy akkucsomagnál, amely több sorbakötött cellát tartalmaz, a mélykisütésre különösen figyelni kell. Lehet, hogy a teljes csomag feszültsége még nem tűnik nagyon kicsinek, de belül egyes cellák feszültsége (amit nem feltétlenül tudsz mérni, ha nem férsz hozzájuk külön-külön) vészesen alacsony lehet, sőt akár át is polarizálódhat (átfordulhat). Ez szintén végzetes lehet az akkura. -
And
veterán
A gyorstöltésről: #193. Természetesen a gyorstöltéshez a spec. töltőn kívül megfelelő cellák is kellenek (és nem csak az extrémgyors, 15-30 perces töltésekhez), mert már a 2-3 órás is ''gyorsnak'' számít a normál C/10 áramú töltés sebességéhez képest. Igaz, az ilyen néhányórás gyorsított töltést már szinte minden ma kapható akku lehetővé teszi.
-
And
veterán
A hasznos ciklusok számát a gyorstöltés elvileg minden akkufajtánál csökkenti. De hogy mennyivel, azt előre elég nehéz megjósolni, mert a töltések és kisütések körülményei eltérőek lehetnek. Minél jobb egy töltő konstrukciója, annál hosszabb élettartamot várhatsz az akkujaidtól. Ha a töltő - és persze a készülék, amely kisüti majd a cellákat - odafigyel a fontosabb paraméterekre, a várható ciklusszám nem fog nagyságrendekkel csökkenni, ez biztos. Véletlen túltöltés (cellahőmérséklet, belső nyomás emelkedése), mélykisütés, átpolarizálódás, túlterhelés v. rövidzár, öregedés (kristályosodás, belső ellenállás növekedése): az élettartamot leginkább ezek befolyásolják. Ha ezek a normál használat során nem következnek be, bőven ki tudod majd használni az akkukat. Lehet, hogy a katalógusadatokkal szemben nem jutsz el pl. a normáltöltésre megadott 800 ciklusig, csak a feléig v. harmadáig, de a gyári adatok is már jelentős kapacitáscsökkenésre vonatkoznak. Ennyi ciklusszám még gyakori használat mellett is sokéves élettartamot jelenthet.
-
And
veterán
Néhány vélemény a gyártóktól: Bővebben: link, Bővebben: link. FAQ: Bővebben: link, Bővebben: link. Általánosan használható töltőáram-ciklusszám karakterisztikát nem nagyon látni, általában azt írják, hogy az rengeteg tényező függvénye (igazuk is van). Egyedül az utolsó linken adnak némi hozzávetőleges becslést a várható élettartamra 0.1C és 1C töltőáramok esetén. Valszeg. ennél pontosabb adatot csak úgy lehetne kapni, ha több paramétert lefixálva méréssorozatot végeznének a gyártók. Nevesebb cégek konkrét cellatípusainak adatlapján esetleg lehet ilyen diagramokat is találni.
-
And
veterán
''de ennyire nem tudok angolul(sajnos )''. Túl jól én sem
, de a lényeg:
az első link oldala szintén azt írja, hogy az elérhető ciklusok száma sok tényező függvénye (kb. amiket már említettünk), de az akku használata mindenképp sokkal olcsóbb, mintha eldobható tartóselemet használnál. Ezt utóbbit szinte minden FAQ megemlíti..
A második link ismét csak felsorolja az élettartamot befolyásoló paramétereket, és tippeket is ad azokkal kapcsolatban. A lényeg sokadszor is ugyanaz mint fentebb, plusz megemlíti a száraz, hűvös helyen való tárolást ill. a - használaton kívüli - alkalmankénti töltést / kisütést a cella mély(ön)kisülésének elkerülésére.
A harmadik oldalon van egy összehasonlító táblázat a NiCd, NiMH és az újabb generációs NiMH akkukról, amelyben szintén van egy erős becslés a várható ciklusszámra.
A negyedik linken konkrétan megemlítik az 1C töltőáramra becsült 450-600, ill. a 0,1C áramú töltéssel elérhető 500-1000 várható maximális ciklusszámot. Ezek a lehető legjobb körülményekre, és arra a bizonyos fajtára (Maha PowerEx) vonatkozó becslések. -
And
veterán
1.) Ha a töltőáram 500-1000 mAh közötti kapacitású NiCd-cellákhoz és lassú (0,1C: 50..100mA * ~14h) töltéshez van méretezve, akkor az a töltő igen lassan vagy szinte sohasem fog teljesen feltölteni egy normális 2Ah feletti NiMH-akkut. A mai modern NiMH-cellák akár hosszútávon is elviselnek 0,1C töltőáramot (>200mA). 2.) Ha a töltő gyorstöltésre is képes, és pl. -dV -t figyelő túltöltésvédelemmel van ellátva, akkor nem biztos, hogy észreveszi a cellafesz. csökkenését, ami NiMH-cella esetén töredéke a NiCd-k esetén várható értéknek, így túltöltheti az akkut (jobb esetben az időzítő később úgyis leállítja a töltést, de lehet, hogy addigra a cellák már túlmelegednek).
A védelem nélküli minimalista, kisáramú NiCd-töltők esetében tökmindegy, azok a legegyszerűbb időzítővel sincsenek felszerelve, csak pumpálják a nagyjából állandó 50..100mA áramot a cellákba, az időzítést (lekapcsolást) meg rádbízzák. (Ha egy ilyen töltőn van is NiCd/NiMH átkapcsoló, az nem csinál mást, mint a belső áramgenerátor áramát nagyjából megduplázza a NiMH-állásban). Ezekre nyugodtan tehetsz NiMH-akkukat: kb. 24órás töltés után lesznek használhatóak, és az ''ottfelejtett'' töltő sem károsítja különösebben a cellákat. -
And
veterán
-
And
veterán
A kisütést nem úgy kell érteni, hogy totál nullára csökken a cellák kapocsfeszültsége. Az már mélykisütés kategória, ami hosszú távon árt az akkunak. Ha a NiMH- v. NiCd-cella feszültsége kb. 1V alá csökken, a cella az eredeti töltésének már csak igen kis részével rendelkezik, gyakorlatilag kisütöttnek tekinthető. Félvezetős fogyasztóra kevéssé jellemző az azt tápláló akku mélykisütése, mert egy bizonyos feszültségszint alatt az elektronika egyszerűen nem működik tovább, vagyis szinte alig vesz fel áramot. Az olyan áramkört pedig, amelyet nagy valószínűséggel akku fog táplálni és belül állandó - stabilizált - tápot igényel, eleve úgy alakítanak ki, hogy vészesen csökkenő tápfesz. esetén kikapcsolja magát. Ezt főleg a hibás működés elkerülésére teszik, de a kikapcsolás mellesleg az akku mélykisütését is megakadályozza. A digit fényképező erre jó példa. A sima ohmos fogyasztó - ahogy azt már írták - ellenben képes a mélykisütésre, mert amíg a rákapcsolt feszültség nullára nem csökken, addig mindenképp áram folyik rajta. Ilyen pl. az egyszerű zseblámpa: ha azt bekapcsolva hagyod, teljesen ''kinullázza'' az akkumulátort. Ha pedig az izzót több sorbakapcsolt cella táplálja, akkor az eredetileg legkisebb induló töltéssel rendelkező cella a kisütés végére szépen átpolarizálódik. Márpedig nincs két tökegyforma töltöttségű akku, még akkor sem, ha kizárólag együtt, pakkban használjuk. A cella általad említett ''magához térése'' (főleg nagyobb áramú kisütéskor) természetes jelenség, de csak egy bizonyos szintig.
-
And
veterán
Ugyanannyi elem kell a fényképezőbe mint a walkmanbe, vagyis az összes cellát átteszed az egyikből a másikba? Csak mert az átlagos walkmanok 2 db. elemmel mennek, a fényképezők meg ki tudja.. A legkorrektebb lemerítési megoldás, ha olyan univerzális töltőt szerzel be, amely kisütésre is képes, így a cellák várható élettartama is hosszabbodhat. Szerintem két oka is lehet annak, hogy a magnóban még órákig működőképesek maradnak az akkuk. Az első az, hogy nem teljesen azonos szintről indult a fényképezőben használt akkuk kisütése, mert mondjuk nem csak teljes csoportban használod a pakkot, hanem külön-külön is (pl. 4 (?) db.-ból kettőt időnként beraksz a magnódba
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). Te meg pont azokat a példányokat próbálod máshol használni, amelyekben még több töltés maradt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha nem egyszerre vásárolt, azonos típusokat használnál, vagy nem egyszerre töltenéd azokat. A másik ok lehet, hogy a fényképező túl ''hamar'', túlságosan magas feszültségszintnél kapcsolja le a gépet, amikor a cellákban még jelentős töltöttség van. Ez a fgép belső áramköri kialakítása miatt lehet így (pl. rossz hatásfokú belső tápstabilizáltor). Ehhez még az is hozzájárul, hogy a fényképező bizony jóval nagyobb áram felvételére lehet képes, mint egy mezei walkman, így abban a cellák kapocsfeszültsége is hamarabb eshet a kritikus kikapcsolási szint alá, minthogy azok töltöttségi foka ezt indokolná. A walkman másrészt jóval ''igénytelenebb'' állatfaj, talán a motor áramának stabilizálását kell csak megoldani (hogy ne lassuljon a lejátszás, ahogy az elemek merülnek), a többi részáramkör elég alacsony akkufeszültségig is bírhatja a strapát.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Egy konkrét töltő valszeg. ugyanazon módszerrel / módszerekkel próbálja tölteni mind a NiMH-, mind a NiCd-cellákat, legfeljebb ez nem sikerül neki teljesen.. Ha csak időzítő van benne, akkor egyértelmű a dolog, ha viszont az időzítő már csak biztonsági vésztartalék a normális teletöltöttség vizsgálata (például inflexiós pont ill. negatív delta figyelése) mellett, akkor lehet, hogy az egyik fajtánál a normál eljárás, a másiknál az időzítő állítja le a töltést.
Az egyik legnehezebb feladat egyébként mind a fogyasztó készülék, mind a töltő számára a belehelyezett akku töltöttségi fokának megállapítása. Csakhogy míg az előbbinél a szimpla elemindikáció múlik rajta durva fokozatokban, addig egy töltőnél ennek már komolyabb tétje lehet: az akkuk biztonsága. A NiMH-NiCd átkapcsolást pedig szintén nem szokták a töltők a véletlenre, vagy a saját méréseikre bízni.. -
And
veterán
''..és valószínűleg a feszültségesésen kívül mást is vizsgál (NiMH-nál nem tudná észrevenni a fesz.esést) mert valami miatt mégis lekapcsol méghozzá inkább előbb mint később.''
Az igazán igényes gyorstöltők figyelik a - konstans töltőáram melletti - feszültséggörbe inflexiós pontját is. Ennek két előnye van: NiMH-celláknál is detektálható, ill. hamarabb következik be, mint a fesz.csökkenés (ez már valamivel 100% töltöttség felett jelentkezik, enyhe túltöltést eredményezve). Hátránya, hogy még bonyolultabb elektronikát - kontrollert, vagy cél IC-t - igényel.
''..lehet, hogy a töltőáram nagyságát figyeli még..''
Ha az tényleg konstans, akkor azt hiába figyeli
. Márpedig a -dV és az ''inflexiós pont''-módszerekhez nem árt állandónal lennie.
''Úgy tudom, a mai NiMH cellák 200-250 mA töltőáramot simán ki kell bírjanak.''
Akkora kapacitással a különálló cellák sokat kibírhatnak, de az összes disszipált hő (kb. 6V x 0.24A) már a W-os nagyságrendbe esik, tokozott pakknál ez gond lehet.
''...VAGY addig amíg melegedést nem érzékelek az akkun, amikor is végleg leállok. Ha jól értem, ekkor nem lesz fullra feltöltve, csak majdnem - de a <3 óra lehetséges töltési idő nem elhanyagolható előny..''
A NiMH-cellák a NiCd-dal ellentétben a töltés folyamán végig melegszenek (persze nem egyenletesen), ebből nehéz pontos következtetéseket levonni.
''A memóriahatást megelőzendő, időnként túltölteném, de nem ezzel, hanem egy külön megépített ellenállástöltővel. Ez ''lenullázza'' a memóriahatást, nem?''
A memóriahatás megszűntetésére nem az egyszeri túltöltés (vagy a mélykisütés) a jó megoldás. Egyszerűen több - normál kapacitásig történő - töltés ill. teljes (nem mély!) kisütési cikluson át kell használni az akkut. A memóriaeffektus így fokozatosan csökken, egyre több töltés vehető ki a cellákból, végül a teljes kapacitás kihasználható lesz. -
And
veterán
Biztos voltak
, esetleg nem voltak ennyire elterjedve. A kamerák töltői egyébként télleg' igényesen összerakott darabok szoktak lenni. Ha viszont tényleg beleépítették a hőmérséklet figyelését, akkor lehet, hogy a lekapcsolás azért ilyen gyors. Hány pólusa van annak azoknak az akkumulátoroknak, kettőnél több? Ha nincs is az akku tokjába termisztor beépítve, a töltőben még mindig lehet.. Amikor én vettem csereakkut a kamerámhoz, az szintén NiCd volt, csak az eredetinél nagyobb volt a kapacitása, vastagabb tokba is építették. Egy katalógusból lett rendelve (talán HQ-Nedis), de ott kameratípusonként volt leírva a keresztreferencia, hogy melyikhez milyen csereakku használható. -
And
veterán
Éppen lehet, miért is ne? Ha megoldod, hogy a cellánkénti feszültség ne essen kb. 1V alá - kisütéskor inkább ezen van a hangsúly, nem az időn -, akkor minden további nélkül készíthetsz akár egy egyszerű automata kisütőáramkört is. Javasolt építőelemek pl.: feszültség-referencia (Zener-dióda, esetleg LED), komparátor (op-amp) ill. az általa kapcsolt terhelőáramkör (tranzisztor v. mosfet + terhelőellenállás vagy izzó). Egyszerűbb áramkör is szóbajöhet, de az előbbi megoldás tényleg magától kapcsolna le, ill. a kisütőáramot közel állandó értéken tartva - és persze az időt mérve - meghatározhatnád az akkucsomag adott terhelőáram melletti tényleges kapacitását is. A kisütőáramot valahol 0,2..0,5 C között beállítva a kisütés várható ideje teljes indulókapacitásnál 5...2 óra lenne. Ha csak a használat utáni ''maradék'' kapacitást akarnád kisütni, ennél jóval hamarabb befejeződhet a lemerítés.
-
And
veterán
Nem az a kérdés, hogy mérnök vagy-e, hanem hogy mennyi tapasztalatod van az ilyesmiben (nyilván a két halmaznak van közös része, de az egyikből nem következik a másik
).
Tippek: Bővebben: link és Bővebben: link (egyszerű, esetleg elemgyilkossá válható szerkezetek, mint a szövegből kiderül), Bővebben: link (ez hasonló, mint amit említettem), Bővebben: link, Bővebben: link, Bővebben: link (bonyolult). -
And
veterán
Ja, az nem csak egy sima piezo lapka, hanem egy tokozott zümmer, azaz piezo + oszcillátor: ráadod a tápot, oszt' fütyül. A múltkor bementem az Elektrokonthába, kértem egy ilyet, erre visszakérdeztek, hogy vezetékest kérek , vagy nyákba ültethetőt
. Pár V-tól 12V-ig biztosan működik, én 5V-ról használom. Az árama elég kicsi, egy kontroller kimenete simán meghajtotta, és került vagy 300 Ft-ba.. -
And
veterán
Éppen léteznek 1,5V-os tölthető elemek is (természetesen nem NiCd v. NiMH), csak mifelénk ritkák és drágák. Valami spec. töltő is kell hozzájuk, a szokásos áramgenerátoros töltéstől kinyiffannak. Ez pl.: Bővebben: link sajnos elég kis elérhető ciklusszámmal rendelkezik, de a kapacitása közelíti a szokásos NiMH-cellákét, az önkisülése pedig a sima tartós szárazelemekéhez hasonlóan alacsony (a gyártó ''Alkaline Rechargeable Battery''-nek nevezi). Ezért inkább a relatív kis áramfelvételű, hosszú időn keresztül működő készülékekhez passzol. A hétvégén egy börzén láttam ilyen töltő + 2 AA-cellás szettet, kb. 8 rugó volt az ára
. -
And
veterán
Nem, a cikk szerint négy cellához való. NiCd vagy NiMH, szerintem itt mindegy. Az áramkör eredetileg valszeg. távirányítású modellvevők akksijaihoz készült, a modellezők meg jobban szeretik a NiCd-t a kisebb melegedés, gyorsabb tölthetőség (szintercellák esetén), ill. a kis belső ellenállás miatt. A kisütőáramot a kapcsolóüzemben működő npn-tranzisztor emitterkörében lévő ellenállások szabják meg, n darabszámú cella esetén nagyjából I= [(n*1.25V)-0.75V] / 50Ω, így 4 cellánál kb. 80..100mA-re adódik. Ez nagyobb kapacitású cellákhoz tényleg édeskevés, ezért a nagyteljesítményű terhelőellenállás(ok) - 2x 100Ω - értékének csökkentése, ill. ezzel együtt a tranzisztor cseréje is javasolt egy nagyobb áramot elviselő típusra. Az LM317 (vagy LM117) itt a fesz. referencia szerepét tölti be, ebben az áramkörben kb. 2.1V a kimenőfeszültsége, ez lesz a komparátorok kapcsolási szintje. Mivel a komparátorok másik bemenete a 2 db. 1kΩ -s ellenállással a felére leosztott akkufeszültségre van kötve, így kb. 4.2V-os táp- (azaz akku-) feszültségnél áll majd le a kisütés, ami 4 db. cellához (névleg 4.8V-os akkupakkhoz) ideális. Más cellaszámhoz át kell számolni a 2x 1000Ω -os osztót, de 4-nél kevesebb cellánál a referencia-, és a komparátor IC, a buzzer, ill. a led működése bizonytalanná válhat, ezért inkább több cellát tud kisütni, mint kevesebbet. 6 db. cellához pl. a ''felső'' 1000Ω helyett 2kΩ, 8 db.-hoz meg 3kΩ kellene. Kapcsoló(ka)t is beépíthetsz, ha többféle akkucsomagot szeretnél kisütni és a terhelőáramot is változtathatóra terveznéd.
-
And
veterán
Szép átalakítást igényelne a kapcsolás két cellához illesztése. Ez annyit jelentene, hogy - külön tápellátás híján - kb. 2,2V-os alsó tápfesz. határig mindenképp működőképesnek kellene maradnia. Kicsit utánanézve: az LM339 tápfeszültsége minimum 2V, ebbe 2 db. cella merítése ha neccesen is, de belefér. Led: a piros v. narancs színű típusok nyitófeszültsége kis áramnál 1,6...1,8V körül van, a többi nem igazán jöhet szóba. Csipogó: amit én próbáltam, az két celláról táplálva elég haloványan produkált, 2V-on nem biztos, hogy elindulna (ennek nincs nagy jelentősége, nem kötelező berakni). Ami nagyon problémás, az a fesz.-referencia (LM317) és a terhelőtranzisztor környéke. Előbbi IC biztosan nem jó oda, helyette soros ellenállás + valamilyen meredek karakterisztikájú sima dióda, alacsonyfesz.-ű Zener-, esetleg led használható. A terhelést kapcsoló bipolár tranzisztort is jól ki kéne választani, vagy több darab között elosztani a terhelőáramot..
Mindez sokkal kevésbé bonyolult, ha nem ilyen ''passzív'', hanem külön megtáplált kisütőáramkört csinálnál.. -
And
veterán
A töltőd az adatai alapján pont az 1800mAh -s akkukhoz van méretezve, ezért:
1.) Nem baj, nagyobbakat rátehetsz a töltőre, de nem lesznek kihasználva.
2.) Nem, mivel minden cellapárba ugyanannyi töltést visz be - a töltőáram és a töltési idő fix -, de az a töltésmennyiség csak az 1800mAh kapacitásúakat tölti fel teljesen. Ebből az is következik, hogy kisebb kapacitású cellákat, pl. 1100mAh -s NiCd-ket bőven túltöltene.
3.) Igaz, és tudomásom szerint ez nem csak a NiCd, NiMH cellákra, hanem minden más akkumulátorra is igaz: a Li-Ion, Li-polymer és az ólomakksik sem szeretik a mélykisütést. Üres alatt értsd azt a szintet, amelynél a készüléked magától lekapcsol, akkor nem lesz gond (feltéve, hogy nem izzós biciklilámpában használod a cellákat).
Ha ki szeretnéd használni az új celláidat, akkor vegyél egy egyszerű gyorstöltőt, azok nem fix időzítéssel dolgoznak, a nagyobb kapacitású akkukat is normálisan - és jóval hamarabb - teletöltik. Célszerűen 4 db. AA- vagy AAA-cellához való az ideális, amelyet át lehet kapcsolni két cella töltésére is. -
And
veterán
Amikor ebben a topicban szó volt a gyorstöltés életciklust rövidítő hatásáról, elég sok oldalt kerestem a témában. A végkövetkeztetésem az volt, hogy egyrészt a gyorstöltés mindenképp csökkenti a várható ciklusszámot, de
- nem tudni, pontosan mennyivel (a felhasználók nem laborkörülmények között használják az akkukat, a befolyásoló paraméterek gyakran eltérnek), de biztosan nem nagyságrendekkel;
- kevés gyártó adott erre konkrét adatot, csak erős becsléseket, amelyek igen nagy szórást mutattak;
- a gyakorlatban az elérhető ciklusszámot sokkal inkább - akaratán kívül - maga a felhasználó korlátozza a nem megfelelő töltés és kisütés révén (pl. gyakori túltöltés, hőmérséklet erős növekedése, mélykisütés, egyebek).
A HE-magazinban anno volt egy cikk, amely a ''tölthető elemek'' lelkivilágával foglalkozott. Abban arra jutottak, hogy a nagyobb áramfelvételű készülékekben (egy digit fényképező pedig elég sokat tud zabálni) használt celláknak kifejezetten jó tesz a gyorstöltés, mert az így töltött cellák tovább bírják bennük a strapát. Természetesen ajánlott időnként beiktatni egy normál, 14..16h -s lassú töltést, ez jótékony hatással van a várható élettartamra (csakhogy a mai gyorstöltők általában nem kapcsolhatók normál töltésre).
#315: ''A NiCd kora meg lejárt...''
Tényleg nem kötekedésképp, de én nem temetném végleg a NiCd-t. Kérdezd csak meg pl. a modellezőket, hogy melyik akkufajta bír - a méretéhez képest - óriási áramokat leadni, és melyik az, amelyiket extrém rövid idő alatt lehet feltölteni (az élettartam itt másodlagos tényező). Ez pedig csak egy példa, még ha nem is túl gyakori a NiCd. -
And
veterán
Feltölti rendesen, de nincs fix töltési idő. Ezek a -dV -t (feszültség-visszahajlást) figyelő töltők konstans árammal töltenek, ezért a nagyobb kapacitású cellák feltöltésével körülbelül arányosan hosszabb idő után végeznek, de ezt az időt nem a töltő, hanem a cella határozza meg. A töltő csak a teljes töltöttségre utaló ''jelet'' figyeli. A manapság kapható cellák már mind bírják a gyorsított - néhány órás - töltést, a hozzájuk való egyszerű automata gyorstöltők pedig csak egyféle áramot (ill. a kisebb méretű AAA-cellákhoz valamivel kisebbet) alkalmaznak. Igen, a töltési időre nagyjából a töltőáram nagyságából következtethetsz. A töltési idő: t= k*(C/I), ahol
- t: töltés ideje [h],
- C: akku kapacitása [mAh],
- I: töltőáram [mA],
- k: veszteségi tényező, a töltés hatásfokára utal (önkényesen jelöltem k-val..).
Normál - 14..16 órás - töltésnél a k értéke 1,5 körül van, ezért nem csak 10 órán keresztül kell tölteni a kapacitás tizedrészének megfelelő árammal, hanem ennyivel tovább. Gyorsított töltésnél a töltés hatásfoka jobb (kevesebb energia tud hővé alakulni), ezért a k valahol 1,1..1,2 körül lesz. Pl. a 2300-as cellához tartozó teljes feltöltés ideje egy 500mA -es töltővel kb. t= 5óra körül alakul, de ez nem szentírás, az akku állapotától függ. -
And
veterán
Nem baj, de ha az a készülék, amelyben kisütöd az akkukat (pl. fényképező), korrekt módon kezeli azokat, akkor remélhetőleg nem sok töltés marad vissza bennük. A kikapcsolási automatika úgyis arra a szintre van állítva, amelynél a cellák ''üresnek'' tekinthetők. Persze nem érdemes úgy elindulni hosszabb időre, hogy előtte bizonytalan állapotú akkukat teszel a gépedbe, és ilyenkor - fullra töltés előtt - nagyon jól jöhet a kisütés.
-
And
veterán
Az is válasz lehet a látszólag gyors feltöltésre, hogy a töltő nem tudja megfelelően észrevenni (vagy fals időben, hamar detektálja) a -dV -t, a cellák igen kicsiny értékű feszültségcsökkenését. Plusz pont a NiCd-nek, hogy az ő -dV -jük sokkal határozottabb, ezért könnyebben detektálható, mint a NiMH-celláké. Ha a -dV nem állítja le a töltést, akkor előfordulhat, hogy csak a biztosnági időzítő fogja ezt megtenni, de jóval később. Az én Hama töltőm is eljátssza időnként, hogy 10perc után végez, ha újraindítom, utána már normálisan viselkedik.
-
#363
And
veterán
montressor
#362
And
veterán
válasz
montressor
#362
üzenetére
Igazából csak a feszültség számít, az ''amperóra'' pedig meghatározza, hogy mennyi ideig bírják az akkuk a terhelést. Igazából Li-ion akkut gyártanak AA-méretben is, de a feszültsége 3.6V, a Te géped meg 4x 1.2V névleges feszültségű cellákkal működik, tehát sehogy sem jön össze. Létezik olyan Li-ion tokozás is, amely 2 db. egymás mellé tett AA-cella helyére megy be (CRV-3), de hogy a gépedbe bele lehet-e rakni, az nem biztos.
-
#365
And
veterán
montressor
#364
And
veterán
válasz
montressor
#364
üzenetére
Az ilyen egyórás töltőkhöz már spec. akkukat illene használni, de gondolom olyanokat is adnak hozzá. A jobb extragyors töltőkben már ventilátor is van ill. a cellák hőmérsékletét is figyelik, de az ilyeneket mindig meg kell nézni az adott típusnál is, mielőtt megvennéd. A gyorsított töltést adó - 4..5 órás - töltők ma már általánosnak tekinthetők, és valszeg. tényleg kevesebb gond van a használatukkal.
-
And
veterán
Hi! Szép észrevétel ez egy NiMH-s topikban
. Két dolog, ami miatt ez talán mégsem olyan veszélyes: az egyik, hogy ezeket a kütyüket alapban úgy tervezik, hogy akkukról is működjenek. A másik, hogy egy NiMH-cella feszültsége már csak a legvégső szakaszban csökken 1.2V -ra, egyébként terhelőáramtól függően kicsivel (1-2 tizedvolttal) magasabb. -
#402
And
veterán
prosectura
#398
And
veterán
válasz
prosectura
#398
üzenetére
Nem tudom, kb. mennyi idő alatt merültek le az eredeti akkuk, de ha sokáig (mondjuk hetekig) működtek egy töltéssel, akkor jobban jársz, ha újra NiCd-cellákat raksz bele. Az önkisülésük kevésbé jelentős, és azokat is simán be lehet szerezni, talán kicsivel nagyobb kapacitással, mint az eredetiek voltak.
Mod. #401-re: nem a műszerről van szó, hanem az akkukról. Ha valami automata, NiCd-re jó (pl. ''mínusz deltaV'') töltő van benne, akkor nem biztos, hogy a NiMH cellák töltését időben lekapcsolja. Ennek egyébként szvsz. kicsi a valószínűsége, inkább valami kisáramú töltő lehet benne, az meg nem (vagy csak nagyon lassan) töltené tele a NiMH-t.
[Szerkesztve] -
And
veterán
''750 mAh Ni-Cd és 2100 mAh Ni-Mh -et együtt lehet használni?''
Mármint pl. egy közös ''pakkban''? Mert így kifejezetten kerülendő: nem egyszerre merülnek le, a kisebb kapacitású NiCd nyilván sokkal hamarabb adja fel, a NiMH-ban meg sok töltés marad vissza.
''Ni-Mh
Ni-Cd -kről mit illik tudni, röviden? ''
Végülis az egész topik erről, különösen a NiMH-ról szól (lásd: #51, #53, #77, #80, #113, stb). A NiCd a korábbi konstrukció, jelentős memória-effektussal, a NiMH-hoz képest kb. feleakkora fajlagos kapacitás-sűrűséggel és önkisülési rátával, ill. kisebb belső ellenállással (nagyobb áramok leadására képesek).
''Annyit hallottam, hogy 0°C alatt a Ni-Cd bírja inkább.''
Erről nem vagyok meggyőződve, de lehet. A hideget általában nem szeretik az akkuk. Digit. fényképezőimben a NiMH ill. Li-Ion akkuk télen, szabad térben hamar bemondták az unalmast. Emlékeim szerint a NiCd sem volt az a hidegtűrő állatfaj.
''Akkor megemlíteném még a Li... akksit, ami mp3lejátszókban van.
Van vmi teendő (merítés, mikor lehet újratölteni...)?''
Li-Ion ill. Li-polimer akksiknak nincs számottevő memória-effektusuk, így elvileg akármikor tölthetőek. A töltőik úgyis elég intelligensek, a Li-cellák ugyanis elég pontosan paraméterezett töltést igényelnek. Egyesek szerint a Li-xx akkukat úgy 40% körüli töltöttséggel érdemes hosszabb távra üzemen kívül helyezni, de ez nem túl gyakorlatias érték (elvégre ki tudja azt aktuális állapotot pontosan meghatározni), és - a többi akkufajtához hasonlóan - amúgy is örök vita tárgya. -
And
veterán
Örök életű akku nincs. Az egyes Ni-xx cellákra megadott max. 1000 ciklusszám is eléggé elméleti érték, csak ideális körülményekre (és adott kapacitásveszteség mellett) igaz. A Li-Ion akkuk kapacitásvesztése 20% /év körül van, akkor is, ha nem használod ([link]). A hivatkozás szerint száz ciklus után a kapacitás az eredeti érték 75..85 százalékára csökken, ez pedig rosszabb érték, mint a Ni-xx cellák esetén. Li-Poly cellák esetén jobb a helyzet, ill. a technológia továbbra is fejlődik.
-
And
veterán
''Itthon egy teljesen alap Ansmann Basic4 töltőm van, aminek 30mA a töltőárama AAA-s akksira (ez baromira kevésnek tűnik nekem) [..]''
Úgy is van, az nagyon kevés. A negyven óra egyszerűen nonszensz. Mégpedig nem kizárólag azért, mert az értelmetlenül hosszú időt jelent. Az akku kapacitásának (ami az esetedben C=800mAh) mindössze néhány százalékát (3.75%) kitevő töltőáram már átmenetet képez a ''nagyon lassú'' ill. a szintentartó töltés között. Az akkumulátorok csak extra hosszú idő után fogják (ha egyáltalán) elérni a full töltöttségüket. Ekkora töltőáramot nagyon sokáig rajta lehet hagyni egy modernebb NiMH-akkun. Legalábbis sokkal hosszabb ideig, mint az az 1.4*C / áram hányadosból következne: a cella nem fog károsodni, és a töltéséből sem fog veszíteni. -
And
veterán
Nem mondom, hogy a töltőáram utolsó szempont a töltő kiválasztásánál, de szerintem több fontos paramétere is van egy normális töltőnek:
- védje a cellákat a túltöltés ellen (-dV, ''inflexiós pont''-figyelés, biztonsági időzítő),
- legyen alkalmas minimum gyorsított töltésre is (4-5 órás, itt jön a képbe a töltőáram),
- lehetőleg tudja a töltés előtti kisütést (memóriaeffektus elkerülésére),
- a töltés befejeztével kapcsoljon át szintentartásra (csepptöltésre),
- AA / AAA-méretű (ezeket legalább), ill. NiMH / NiCd cellákat is tudjon tölteni,
- már kevés cellát is tudjon kezelni (akár egyesével is; ne kelljen mindig telerakni),
- egyéb biszbasz-funkciók: ledes állapotjelző, hibás cellák felismerése, autós (szivargyújtó-csatlakozós) használat lehetősége, pulzustöltés, regenerálás, etc.,
(- végül nagyon extra, drága, és átlagembernek tök felesleges fícsörök: LCD-kijelző, valós kapacitás meghatározása, PC-kapcsolat, ..)
Ha hosszú élettartamot szeretnél az akkujaidnak, az első 4-5 pontnál alább ne add az igényeket. Bár ezek legtöbbje ma már szerencsére természetes egy töltőnél.
Menj el egy nagyobb elektronikai áruházba, biztosan megtalálod a kellő kompromisszumot a kismillió típus között, jó esetben akciósan. Ebben a topikban is adtak már pár tippet használható, viszonylag olcsó töltőke. -
And
veterán
Az adatlapján, amit belinkeltél, eleve +/- 20% -os lehetséges töltőáram-hibáról írnak. A töltési idő túllépése kb. 17% volt a névleges 15 órához képest. Ennyi szvsz. simán belefér. Az más kérdés, hogy 15h -s biztonsági időzítést említenek: lehet, hogy az időzítés pontatlan, direkt kicsit feljebb állították, vagy a hálózati frekvencia segítségével méri a töltő az időt (ami viszont biztosan nem okozhat ekkora hibát). Szinte biztos, hogy - ennyi pénzért - nem figyel -dV -t.
-
And
veterán
Ha jól látom, ezek az eredeti típusok mind kutya közönséges AA-méretű NiMH-akkumulátorok. Az, hogy Sony gyártmányok (vagy legalábbis feliratúak
), szerintem ne kösse meg egy szimpla Sony discman tulajdonos kezét. Ha nagyobb kapacitásúakra cseréled az eredetieket, az semmilyen káros hatással nem jár a készülékre nézve, hiszen a feszültségük nem fog változni. Az egyetlen hátrány a töltési idő drasztikus növekedése lehet: a hálózati táp adataiból, meg a kisebb akkuk töltési idejéből következtetve 2x00mAh-s akkuknál kb. 6-8 órányi töltésre számíthatsz, ha a töltési folyamat automatikus (egy ilyen cuccnál legalább a töltés befejezéséről kapsz jelzést, igaz?). Az akkuk gyártója - hacsak nincs valami személyes kedvenced - szvsz. bármelyik cég lehet az általad felsoroltak közül.
#448: Attól függ, mennyi ideig hagyod az akksikat az elemlámpában kisütéskor, miután a lámpa kialudt. Az akkuk mélykisütése biztosan nem egészséges dolog, de ha a lámpa fényének eltűnésekor azonnal kiszeded azokat, nem fognak különösebben károsodni (ekkor a kisütőáram megszűnte után lassan ''magukhoz térnek'', azaz némi idő elteltével ismét 1V körüli lesz a terheletlen feszültségük). De ha hosszú ideig hagyod bent a lámpában a cellákat, akkor a feszültségük ténylegesen kinullázódhat, ill. - soros kapcsolás esetén - az egyik át is polarizálódhat (megfordulhat a kapocsfeszültsége). Ez pedig rövid úton tönkremenetelhez vezethet. Nem véletlenül mondják azt, hogy egy 1-1,1V -ra csökkent feszültségű NiMH-cella már teljesen kisütöttnek tekinthető: nagyon kevés töltés ekkor is marad ugyan benne, de már minimális terhelés hatására a kapocsfeszültsége leesik, a cella nem terhelhető tovább. Tehát a zseblámpás ''nulla'' kisütési módszer nem sok előnnyel jár, káros viszont annál inkább lehet. Ha a discman üres akkut jelez vagy emiatt kikapcsol, a töltést már meg lehet kezdeni. (Különben is: megenné a fene, ha minden NiMH-akkus készülékhez kellene venni egy zseblámpát is, hogy az akkukat jól ki lehessen sütni..) -
And
veterán
Ha a töltő nem automata (nem kapcsol le magától), akkor a legegyszerűbb: odafigyelsz a töltés végére (az eltelt időre és az akkuk hőmérsékletére). Így töltheted a NiMH-t is vele, csak hosszabb töltési időre számíts. A szükséges töltési idő közelítőleg az akku kapacitásából és a töltőáramból számítható. Ha a töltő időzítve szakítja meg a töltést, akkor - egy cuklus alatt - nem fogja teletölteni a nagyobb kapacitású cellákat. Ha pedig valamilyen intelligens módszerrel próbálja meg kitalálni a töltés végét, akkor fokozottan kell rá figyelni, mert nem biztos, hogy ami NiCd esetén sikerült neki, az NiMH töltésénél is fog.
#471: A hosszú idejű 14-16 órás töltés nem jelent formázást, hanem egyszerűen csak normál töltést. A NiMH-akkuk általában csak néhány teljes töltés-kisütés ciklus után fogják elérni a teljes kapacitásukat, ezt az időszakot tekinthetjük ''formázásnak'', akár lassú, akár gyorsított töltést érünk alatta. -
And
veterán
''[..] sony töltővel töltötte kb 7 órát(2100-es akkut kb 6 órát tölti)''
Azonos töltőáram mellett az arány kábé megfelelő: 6h*(2500/2100)= kb. 7,1h.
A töltés közbeni ill. annak végére kialakuló kapocsfeszültségből nem tudsz meg túl sokat, ugyanis az erősen kapacitás- és töltőáramfüggő (nagyobb árammal töltve magasabb lesz a töltés végén a kapocsfesz). Éppen ezért nem szokás olyan univerzális töltőt csinálni, amely mondjuk fixen 1,35V kapocsfeszültségnél fejezi be a töltést. Inkább folyamodnak trükkökhöz, mint például a fesz. visszahajlás figyelése. Töltésnél a kapocsfesz-ek emelkedési görbéje sem lineáris (a folyamat végéhez közeledve hirtelen növekedés tapasztalható), ráadásul NiCD és NiMH esetén valamennyire el is térnek egymástól. Itt csak egy biztos módszer van: ki kell próbálnod, hogy meddig bírják az üzemet az új, nagyobb cellák a strapát. Ha rövidebb ideig, mint a régi 2100-asok, akkor kezdhetsz aggódni. -
And
veterán
Azzal, hogy a cellát egy árammérővel rövidre zártad, megintcsak nem jutottál előrébb (de az akku biztos értékelte
). Egyszerűen sikerült személyesen is megtapasztalnod azt a tényt, hogy egy NiCd-akku belső ellenállása kisebb, mint egy hasonló méretű NiMH-é, vagyis a NiCd jóval nagyobb áramok leadására is képes
Abban igazad van, hogy töltés után általában valamivel magasabb szokott lenni a kapocsfesz (akár NiMH, akár NiCd akkuról van szó), mint 1,2V. De azért ez sem tragikus érték. Egy friss másfél V-os alkálielemen mérhetsz akár 1,6V-hoz közeli feszültséget is, ami kevés használat után úgyis beáll a névleges érték közelébe, aztán ahogy merül, ez alá is kúszik. Az akkuk jóval stabilabban tartják a kapocsfeszültséget a kisütés végéig.
Ha korábban mélyen kisütötted a cellát, az tényleg nem tesz jót, de - főleg ilyen előzmények után - továbbra se tulajdoníts túl nagy jelentőséget a kapocsfeszültségnek (azért ha pl. 1V alatt maradna töltés után, az biztos gyanús lenne..). -
And
veterán
Mivel az a normálishoz közeli érték (még ha kicsivel alatta is marad a szokásosnak) szerintem nem gáz, ha egyszer korábban mélykisütötted (na, az a gáz). De tényleg nehéz eltéríteni Téged attól, hogy ennek túl nagy jelentőséget tulajdoníts
. Használd ahogy egyébként szoktad, mérd az időt, ennyi. Ha nem tapasztalsz kirívó furcsaságot, példának okáért 5-10 perc után lemerül, akkor örülj. Ha azt az 1,19V-ot addig tartja, ameddig papírforma szerint kell neki, nincs gond. A kisütés vége felé, mikor már alig marad benne töltés, úgyis elég hirtelen fog (terhelés alatt) 1V közelébe merülni a cella. -
#489
And
veterán
parandroid
#488
And
veterán
válasz
parandroid
#488
üzenetére
Könnyen lehet, hogy a pakkból az egyik cella döglött (gyári hiba, akármi miatt), és ilyenkor az egész akkucsomag teljesítménye rossz. Ha van kéznél egy multiméter, mérd ki mind a négy akku kapocsfeszültségét, amikor épp kikapcsolt a gép. Ha az egyiken túlzottan alacsony érték mérhető, az már gyanús. Egy rossz példány még a többi töltését is gátolhatja, ha a töltő nem egyenként kezeli a cellákat (a nem nagyon bonyolult töltők szokásosan páronként töltenek). A töltés ideje is feltűnő lehet, ha a szokásoshoz - vagy a töltőáramból és a kapacitásból kiszámolthoz - képest túl hamar befejeződik.
Mindenesetre csak ezért nem cserélnék gépet.. -
#491
And
veterán
parandroid
#490
And
veterán
válasz
parandroid
#490
üzenetére
Alkáli elemmel lehet, hogy nem sokra mész. A digit fényképezők ugyanis hajlamosak túlságosan nagy árammal terhelni a szárazelemeket, azok meg ezt nem nagyon szeretik. Hiába nagyobb a nyugalmi (meg az új korában mért) kapocsfeszültségük, mint a NiMH-akkuknak, terhelés hatására az hamarabb eshet le olyan szintre, amelyet a gép már merülésnek ítél. A Ni-xx akkuk jobban terhelhetők, és a merülésig viszonylag stabilan tartják a feszültségüket.
Nem tudom, milyen a töltőd, de ha netán nem automata lekapcsolású volna, vagy az automatizmus csupán szimpla időzítést jelent, akkor a töltési idő rossz akkukkal sem fog megváltozni.
Anno egy Minolta S404-hez kaptam a gyári csomagban 4db. alkálielemet, amelyekkel max. fél óráig ment a gép, majd kikapcsolt. Ugyanezek az elemek egy kézirádióban (jórészt készenléti állapotban) még hetekig használhatóak voltak.. -
And
veterán
Ha eddig 1700mAh-s akkuk voltak benne, és a töltőáram valóban 50mA körüli volt, akkor azokat az akkukat is csak 2 nap alatt töltötte volna fullra. Az ilyen szinten alacsony (C/30..C/40 nagyságú) töltőáram már inkább csepptöltésre jó egy nagykapacitású NiMH-cellánál. (Lehet, hogy jobban járnál NiCd-kkel, biztosan lehet még kapni, és a kapacitásuk sem olyan nagy, mint a NiMH-ké. Az önkisülésük viszont kisebb, így alacsony terhelőáramnál v. hosszabb kélszenlét alatt lassabban merülnek.)
-
And
veterán
Ha mAh -t V-tal osztasz, abból hogyan lesz óra? A töltési idő a töltőáramtól függ, nem az akkufeszültségtől vagy a cellák számától.
Ha a töltő páronként kezeli az akkukat (a leírás erre utal), és a töltőáram mindkét párnál megegyezik, akkor a töltési idő nem változik 4db.-nál sem. -
And
veterán
"Elméletileg én úgy tudom, hogy egy aksi annyi árammal töltődik, amennyire neki szüksége van."
Ez így nem igaz. Az akku úgy töltődik, ahogy mi tölteni szeretnénk. NiMH és NiCd akkukat általában áramgenerátorosan töltünk, tehát a töltőáramot konstans értéken tartjuk a töltés folyamán. A közben kialakuló kapocsfeszültség figyelésével van rá mód, hogy észrevegyük a teljes töltöttséget (ez a gyakorlatban nem egyszerűen csak egy fix feszültséggel való összehasonlítást jelent, de ez más kérdés). A savas ólomakkunál már van lehetőség állandó feszültséggel történő töltésre is, azoknál a töltőáram valóban lecsökken a töltés végeztével.
"Emellett a töltőm hiába nyomja a darabonkénti 200mA, ha nincs szüksége rá az aksinak, az nem veszi fel."
Ez megint érdekes eset, hiszen nincs olyan, hogy mi egy terhelésbe x mA-t nyomunk, de az nem veszi fel.. Soros körben az áram mindenhol állandó. Töltéskor stabil áramra épp azért volna szükség, hogy tudjuk, adott idő után pontosan mennyi töltést vittünk az akkumulátorba, ill. a komolyabb gyorstöltők lekapcsoló automatikája is igényli ezt. Namost úgy tűnik, hogy a Te töltőd nem állandó árammal dolgozik. Valamekkora feszültség-értéknél többet valszeg nem is képes a cellákra kapcsolni, ez a limit nem is engedi, hogy áramgenerátoros legyen a töltés (adott árammal töltve a cellát, annak kapocsfeszültség jódarabig szépen növekszik). Így nem is tudod pontosan tölteni a különféle akkukat: hiába próbálsz időt számolni, ha nincs meg az áram, vagyis nem állandó. Adott akku vagy akkupakk esetén (fix kapacitás, stabil darabszám) ez a nagyon egyszerű módszer is lehet jó, de messze nem univerzális.
A bevitt töltés számításakor itt legfeljebb annyit tehetsz, hogy rövid időközönként méred az áramot, két mérés között azt állandónak veszed, majd ezeket a kis "töltéscsomagokat" szépen összeadogatod, mintegy helyettesítve az integrálást.
A példádban szereplő 2300mAh-s akkukba bevitt töltés, durva közelítéssel:
1. óra: átlag töltőáram kb. 140mA, ez ~140mAh töltés,
2.-24. óra: átlag kb. 50mA, ez ~1150mAh.
Mivel a "felbontás" igen durva (ritkán mértél), ez nagyságrendileg az akku névleges kapacitásának alig több mint 50%-a. Márpedig normál töltésnél a 140-150%-át illene bevinni, és azt sem 24 óra, hanem legfeljebb 14-16 óra alatt.
A 800mAh-s akkukra már sokkal jobb arány jön ki, ezért nem csoda, hogy abban lesz is normális mennyiségű töltés a folyamat végén.
Lineáris áramcsökkenéssel számoltam, ami a gyakorlatban nem igaz, ill. a végén ilyen kis áramú töltés már valóban inkább csak szintentartásra elég. -
#569
And
veterán
Winner_hun
#568
And
veterán
válasz
Winner_hun
#568
üzenetére
Nem rossz, de innen már nem kéne tovább meríteni. Ha működik is, a benne lévő töltés minimális. Az akku nem akkor van üzemszerűen kisütve, ha nullára csökken a kapocsfesze, hanem 1..1,1V környékén. Alatta már mélykisütésről beszélünk, ami kerülendő.
-
#571
And
veterán
Winner_hun
#570
And
veterán
válasz
Winner_hun
#570
üzenetére
Ha egyébként nem volt baja, valszeg. simán helyrerázódik az első töltésnél. Csak hosszú időn át ne álljon mélykisütve.
-
And
veterán
Úgy, hogy egy fullra feltöltött akkut a névleges kapacitása tizedrészének megfelelő árammal terhelsz, és megnézed, hogy mennyi ideig bírja (pl. 2000mAh-s cellát 200mA-rel, NiMH és NiCd fajták esetén kb. 1..1,1V cellafeszültségig merítve). Aztán ezt az időt kiszorzod a terhelőárammal, és kész is
. Ez persze egyszerűnek tűnik, a valós kapacitás azonban függ a terhelőáramtól, cellahőmérséklettől, töltés módjától, a megélt ciklusok számától, meg még ki tudja, mitől.
Vagy veszel egy - a fotós akkutöltős topikban istenített - IPC-1L nevű töltőt, az kisütési program végén számszerűen megmutatja a kapacitást, ha AA vagy AAA méretű akkuról van szó.
(Mod: lassú..)[ Szerkesztve ]
, de a lényeg:
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). Te meg pont azokat a példányokat próbálod máshol használni, amelyekben még több töltés maradt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha nem egyszerre vásárolt, azonos típusokat használnál, vagy nem egyszerre töltenéd azokat. A másik ok lehet, hogy a fényképező túl ''hamar'', túlságosan magas feszültségszintnél kapcsolja le a gépet, amikor a cellákban még jelentős töltöttség van. Ez a fgép belső áramköri kialakítása miatt lehet így (pl. rossz hatásfokú belső tápstabilizáltor). Ehhez még az is hozzájárul, hogy a fényképező bizony jóval nagyobb áram felvételére lehet képes, mint egy mezei walkman, így abban a cellák kapocsfeszültsége is hamarabb eshet a kritikus kikapcsolási szint alá, minthogy azok töltöttségi foka ezt indokolná. A walkman másrészt jóval ''igénytelenebb'' állatfaj, talán a motor áramának stabilizálását kell csak megoldani (hogy ne lassuljon a lejátszás, ahogy az elemek merülnek), a többi részáramkör elég alacsony akkufeszültségig is bírhatja a strapát.
. Márpedig a -dV és az ''inflexiós pont''-módszerekhez nem árt állandónal lennie.
).
.
. Két dolog, ami miatt ez talán mégsem olyan veszélyes: az egyik, hogy ezeket a kütyüket alapban úgy tervezik, hogy akkukról is működjenek. A másik, hogy egy NiMH-cella feszültsége már csak a legvégső szakaszban csökken 1.2V -ra, egyébként terhelőáramtól függően kicsivel (1-2 tizedvolttal) magasabb.
Új hozzászólás Aktív témák
- Hegesztés topic
- Politika
- USB to S/PDif konverter a modern RIAA, elektroncsövekkel
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Sorozatok
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- ASUS ROG PG32UCDM: OLED csúcsmonitor tesztje
- Háztartási gépek
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- Computex 2024: Itt az új ROG Ally
- További aktív témák...
- -59% HP EliteBook x360 830 G7:i5 10310U,16GB,256GB,vil.MAGYAR bilI.,IR,13.3" Touch,100%sRGB,WWAN 4G
- Sony PS5 (1116A) + 2TB Samsung SSD bővítés a gyári 825GB mellett, két karral + venom töltőhub
- HP Laptop 15-fd051ne - ÚJ - 15,6" FullHD IPS notebook - Core i5-1335U, 8GB, 512SSD, Win11
- Brother DCP-L2532DW wifis, multifunkciós lézernyomtató
- HP Pavilion x360 14-ek Convertible - ÚJ - 14" TOUCH notebook - i5-1235U, 16GB, 512SSD, Win11
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs