Új hozzászólás Aktív témák

• #37 föccer nagyúr

  Új Válasz 2007-07-19 15:26:40 #37

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  föccer

  nagyúr

  Önbizalmat nem adhatok, de elmesélem a saját sztorimat.
  
  Most 24 éves lennék, a kedvesemmel 3,5 éve vagyunk együtt, sacc fél éve jegyeztem el.
  
  
  Szóval vagy 6 évvel ezelött (3 évvel azelőtt, hogy összejöttünk volna) azon vettem észre magam, hogy egyre többet gondolok arra a visszafogott, csendes lánykára, akivel anno egyszer együtt jártünk modellezni a suliban, meg voltunk egyszer valami versenyen. Azóta kb fél évente egyszer találkoztunk kb 10 percre, mikor mentünk középsuliba (Ő arra, Én erre). Ezek a 10 percek nem igazán ''elégítették'' ki azt amit szerettem volna. Néha találkoztunk, de sose mertem szolni egy árva szót se. Mindig ugyanazok a sablon kérdések- válaszok voltak amikor összefutottunk. Ő nem tudodd semmiről, Én meg ettem magamat belülről.
  
  Egyszer megesett (sacc fél évvel azelőtt, hogy összejöttünk), hogy ismét találkoztunk. Láttam rajta, hogy fülig ér a szája, tőle szokatlan módón fele volt dobódva. Azonnal tudtam, hogy összejött valakivel. Sz@r érzés volt nem mondom. Persz akkor is fapofával beszélgettem vele (Én hülye... ). Ez egy szeptemberi napon volt. Teltek a napok. Eljött a szilveszter. ( Elötte is találkoztunk egy párszor, mert akkor már a főiskolára járt, Én meg egyetemre, szal néha együtt mentünk a HÉV-en. 50 perc döcögés nap mint nap. Néha jó társaságban Én persz csak rágtam magamat, nem szoltam egy árva szót sem )
  
  Szóval csöngettek Dec 31. este 10-kór, hogy nem lenne-e kedvem elmenni egy szilveszteri buliba, mert a Zsuzsinak(kedvesem) nincs most pasija, és csak neki nincs párja a bulin. Persz erre (hogy jöjjenek be értem) az egyik barátnője vette rá (nem kellett nagyon unszolni), akit már régebbről ismerek, és egy jó fej kiscsaj. Szóval úgy voltam vele, hogy jól van, legyen. Ha most sem leszek képes mondani semmi, akkor Én vagyok a világ legnagyobb marthája. Részemről ment a pálinka, a vilmos, pezsgő etcetc, szal egy kicsit lazább lettem. Eléggé laza, hogy átdumáljuk az egész éjszakát. Elmondta nekem, hogy miért szakított vele a pasija, de hogy mennyire fülig szerelmes még bele meg ilyesmi. Én is mondtam neki, hogy Én csak a legjobbat akarom neki, és inkább beszélje meg az ex-el, de ha nem jutnak dűlőre, akkor...... pontpontpont. Szóval fogyott a pezsgő, mi meg átbeszélgettük ez egész éjszakát.
  
  Amikor mentünk hazafele (mert hát természetesen hazakisértem) nem engedte, hogy megfogjam a kezét. Randira nem akart eljönni.... Pár napig csend volt. Utánna elkeztünk sms-ezni. Jütt megint a suli, egyre gyakrabban tudtam úgy szervezni az életemet, hogy együtt jöjjünk haza. Ilyenkor már nem a sablonos kérdések és válaszok voltak
  
  Telt múlt az idő, közben újra összejött az ex-el. Közben 1000-el fűztem a fejét Az új kapcsolatának 2 hét múlva vetett véget. Másnap már fent csókolóztunk náluk
  
  Remélem ezzel is láttatom veled, hogy el kell határozni magadat. Utánna alakulni fognak a dolgok.
  
  Üdv.: föccer
  
  
  
  

  Építésztechnikus. Építőmérnök.

Új hozzászólás Aktív témák