Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Fitzgerald

    veterán

    Emlékszem, nagyjából az Agony-vel egy időben kezdték ezt a játékot is mutogatni.
    Mindkettőt nagyon vártam, de az Agony-féle zakó után 4 évvel a Scorn megint csak arra emlékeztet, hogy ha valami túlságosan egyedi akar lenni (vizualitásában, atmoszférájában), akkor valamiért nagyon nehéz hozzá élvezetes játékmenetet kreálni.
    Vagy egyszerűen csak nem dolgoznak jó game designerek ezeknél a csapatoknál...nem egy olyan játékot láttunk ugye, ahol az art tényleg 10/10-es, viszont játékként nagy nulla a produkció...
    Aztán a hangulat nem mindig visz el a hátán egy játékot.
    Pl. az Outlast 2-nél nálam működött ez a dolog, annak ellenére, hogy a felszín alatt az is csak egy bújócska-szimulátor volt.
    De még azt sem játszottam újra egyetlen egyszer sem, és nem is tervezem.

  • Fitzgerald

    veterán

    válasz s:zozo #85 üzenetére

    Ne haragudj, ennél kirekesztőbb dolgot már régen hallottam.
    Viszont eszembe jutott róla a Twin Peaks, amit valószínűleg a készítői sem értettek/gondoltak komolyan, ennek ellenére egy időben ciki volt bevallani, hogy nem érted, miről is szól.
    Tény, hogy sok az egyszerű ember.
    Ettől függetlenül még az összetettebb elméknek is szükségük van kontextusra illetve különféle kapaszkodókra, hogy végig tudjanak követni egy történetet.
    És a storytellingen múlik az, hogy képes-e ezt emészthető, figyelemfelkeltő-és fenntartó formában biztosítani a néző/játékos számára.
    Aztán amikor a történetmesélés erre univerzálisan nem képes (túlságosan okos akar lenni), akkor az kiváló alkalom lehet arra, hogy emberek egy csoportja megvillanthassa a képzelt intellektuális fölényét.
    Ezért van az, hogy az ilyen játékok eléggé megosztják a közönséget.
    Lesznek, akik majd mesterműként gondolnak rá. És lesznek, akik hatásvadász katyvaszként (a nagy címek közül a Death Stranding-el történt meg ez legutóbb emlékeim szerint).

Új hozzászólás Aktív témák