Új hozzászólás Aktív témák
-
GypsFulvus2
őstag
válasz Stauffenberg #3 üzenetére
Azt kell mondjam, tévedésben vagy. A TES játékok elsősorban sandbox RPG-k. Van egy fő történeti szál bennük, jobban-rosszabbul kidolgozva (a Daggerfallban és a Morrowindben jobban, az Oblivionban kevésbé, a Skyrimben az előbbiek közötti színvonalon), de e játékok kohézióját a szabadság, a teljesen nyílt világ adja meg. A TES játékokban történeti szálak hátterét gyakran nem is közvetlenül, hanem a játékban elérhető lore formájában (könyvek) ismerheted meg, és a játékot akár puszta hentfesztiválként is végigviheted, anélkül hogy ezekkel törődnél. Ha érdekel a világ háttere: tanulmányozd át ezt a kis írásművet.
A Witcher első része ezzel szemben a narratív, történet-vezérelt RPG-k típuspéldánya volt. Ez utóbbiakra jó példa mondjuk a Planescape Torment (e típus legjobbja), vagy a közelmúltból a DAO. Ezekben nem csak a történet, hanem a szereplők, egyes karakterek és NPC-k sokkal részletesebben kidolgozottak, minden tekintetben. Hasonlítsd pl. össze Leliana-t a DAO-ból Lydiával a Skyrimból. Karakterük jellemét, kidolgozottságát, a velük folytatható párbeszédek mennyiségét és mélységét, stb. Vagy hasonlítsd össze az Oblivion főhősét Geralttal. Mennyi információd van az egyikről, és mennyi a másikról? Gondolom nem kell kifejtenem a különbséget...
A Witcher 2 már elindult ebből az irányból a sandbox felé, de azért még jórészt ebbe a kategóriába tartozott. Az eddigiek alapján a W3-ban próbálják meg tökéletesen ötvözni e két típust, de hogy milyen sikerrel ez számomra kérdéses. Nem tudok olyan RPG-ről, amelyik ezt korábban megtette volna, ugyanis ez hihetetlen munkaerő, idő és pénzigényes. Nagyon nagy és ambiciózus vállalkozás ez, amelybe eddig a CD Projectnél jóval nagyobb cégek sem mertek belefogni.K_Mester: Nem hiszem, csak gondolom feltűnt nekik, hogy eladtak belőle kb 10 milla példányt, és ők is pénzből szeretnének minél jobban élni.
[ Szerkesztve ]
"Only the paranoid survive" - Andrew Grove, (1999)
-
hunbi
tag
válasz Stauffenberg #3 üzenetére
Már bocsánatot kérek de párszáz skyrim játékóra után még lövésem sincs a sztoriról. Jó kb addig jutottam, hogy a fogadós nőt elvittem az elhagyatott erődbe, de ennyi.
A népesség többsége igen felejthető nekem. Leginkább a könyvek meg naplók meg ilyesmik tetszettek benne a barangoláson kívül.
Továbbra is azt mondom, hogy a szinkron még mindig elrontja a szerepjátékokat. Félreértés ne essék ííímádom hallgatni a beszélgetéseket, csak annyira limitálja a kommunikáció mennyiségét, hogy az számomra megbocsájthatatlan.
-
GypsFulvus2
őstag
válasz Stauffenberg #7 üzenetére
Azért vagy tévedésben, mert a felsorolt fő attributumok a legcsekélyebb mértékben sem jellemzőek Skyrimra.
A Skyrim nem egy történet orientált nyílt világú szerepjáték. Ez egy sandbox típusú szerepjáték, s a főszálnak csak egy végződése van.
A Skyrimban nem a történet a fő szempont. A fő szempont, a játék kohézija a nyílt világ, a főszál bármely tettszőleges pontján felvehető mellékküldetések, és az hogy a főszálat akár száz órákra is hanyagolhatod, vagy elkezdened sem kell, ahhoz, hogy a világot bejárd. Ez egy narratív típusú sztorivezérelt játékban nem lehetséges. Éppen ez az a kritikus pont, ahol egy sandbox és egy narratív RPG szinte összeegyeztethetetlen."Történet alatt nem csak azt értem, hogy mi megy végbe, hanem a döntéseket és azok következményeit, morális problémákat, jó vagy rossz minőségű NPC-ket."
Éppen erről beszéltem. A Skyrimban, vagy a többi TES játékban elhanyagolható a jó minőségű, kidolgozott karakterek száma. Egyszerűen azért, mert egy sandbox típusú RPG-ben, amelyet radiant AI vezérel, egy erkölcsi, világfordító döntés következményeit a millió NPC-hez igazítani szinte lehetetlen feladat. Míg egy kvázi-lineáris, narratív RPG-ben megoldható, sőt gyakorlatilag kötelező. A következményekről meg csak annyit, hogy a Skyrimban a végkifejletre gyakorlatilag semmiféle következménnyel nem bír, hogy megölöd-e II. Titus Mede-t, a birodalom császárát, vagy életben hagyod... Egy narratív RPG-ben ez megint csak elképzelhetetlen."A velük való találkozás után megértitek majd, hogy kik ők és miért teszik azt amit tesznek."-Akárcsak a Skyrim." Valóban? Miért akar Lydia az élete árán is megvédeni 1 perc ismeretség után? Mit tudsz meg a múltjárók, ki ő, honnan származik, mi alakította ki acélos jellemét? Semmit sem tudsz meg róla. Ő nem egy barát, nem egy testőr, csak egy NPC, semmi több. Hasonlítsd össze Zoltan, vagy Dandelion személyiségével.
[ Szerkesztve ]
"Only the paranoid survive" - Andrew Grove, (1999)
Új hozzászólás Aktív témák
- IPhone 14 Pro max 128GB gyári független 100% hibátlan
- IPAD PRO 11" 2018 1.GEN 64GB GYÖNYÖRŰ ÁLLAPOTBAN, WIFI + CELLULAR , GARANCIA, BESZÁMITÁS,
- Samsung Galaxy Tab S9 FE+ (WiFi) Számla+gari
- MacBook Air Retina M1 13.3" - Late 2020 16GB/256GB SSD, 222 töltés, számlával, üzletből, garanciával
- LG OLED55C27LA 2 Év Gyári Garancia
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen