Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Morden24

    nagyúr

    válasz Meglivorn #3 üzenetére

    Ami a mérgezős esetet illeti, nincs vele semmi gond, a csapat éretlenül reagálta le.

    Minden hosszabb, nem klubozós p'n'p parti életében van egy ilyen esemény, amikor az egyik delikvens kitalálja, hogy "korábban nő fel", mint a parti többi tagja.

    Hozzátenném, hogy a kezdő szerepjátékosok tipikus hibája a mindenki azzal jön, amivel szeretne, ergo kötelező barátság húzódik az erigowi lovag, a toroni fejvadász és a Ranagol-pap között.
    Egy idő után vagy a partinak kell rájönnie, hogy a normális szerepjáték érdekében össze kell hangolnia a csapat összetételét, vagy (ha pl. irreálisnak tartják ennek megbeszélését, vagy szeretik titokban tartani az új karakter dolgait, akkor a KM feladata, hogy ugye minden emberrel külön beszélve engedélyezze, vagy tiltsa az iduló karaktert - erre persze vannak, akik lázadoznak, de ez egy olyan áldozat, amit egy reális és kezelhető játék érdekében meg kell hozni, már amennyiben az életútjátékra való törekvés a cél).

    Amúgy elég hasfájós hangulata van az egész cikknek. Nem volt rá idő, vagy el lett kezdve, de nem jött az ihlet? Ez egy témának a gyenge szinopszisa, cikknek semmiképpen nem nevezném.

    Amúgy a békakirályos-varázslós dologra: a M.A.G.U.S. csapata korábban némiképp a D&D, de főként a Titán és a KJK könyvek világából, hangulatából merített (ez főleg az első kiadású Bestiáriumon és a Nagy Zöldön látszik), ezekben pedig megvoltak ezek a szinte kötelezőnek nevezhető elemek.

    A számítógépes szerepjtékról pedig a mai napig az a véleményem, hogy egy paradoxon, mint olyan, nem létezik, ugyanis a szerepjáték nomen est omen alapján egy adott szerep játszását jelenti, nem azt, hogy XP után szintet lépek, és leütöm a level boss-t. Itt maximum beleélésről lehet szó, de valódi szerepjátékról nem.
    Éppen ezért ennek a cRPG-s Szent Grálnak a hajszolása, vagy a sandbox játékok enyhén csalfa ígéretei helyett én mindig azt mondtam, hogy a számítógépes RPG egyetlen feladata, hogy a többi genréhez viszonyítva színvonalasabb történetet, jobb előadásmódot és hosszabb játékidőt biztosítson, miközben megpróbálja a döntéshozatal illúzióját megadni a játékosnak.

    [ Szerkesztve ]

    Sectumsempra - For Enemies

  • Morden24

    nagyúr

    válasz Polllen #9 üzenetére

    Ez is egy vélemény. Én mondjuk úgy vagyok a Titánnal, hogy tiszteletre méltó ős-szerepjáték, de csak akkor játszottam volna konkrétan vele, ha más nem lett volna a piacon. Bár már a kezdetekkor darkosabb volt, mint a M.A.G.U.S., szóval azért nekem sincs ebben igazam.
    Én az SW világot mindig is blődnek tartottam (ezen nem sokat segített, hogy sikerült olvasnom a szabálykönyvet, még valahol meg is van szerintem), bár ez az én lelki torzulásom.
    Warhammert, de főként Shadowrunt én is szívesen kipróbáltam volna, de a partink inkább fantasy rajongókból épült fel, a sci-fi kerülve volt - én meg klubozásra nem voltam soha hajlandó, irtóztam tőle.
    Így maradt a M.A.G.U.S. (ami egyébként a kicsit khm... vicces heroikus, high fantasyket plagizáló első kiadásából egész kellemesen eljutott a dark/low kategóriába a Summarium környékén, szerintem innentől igazi RPG, addig csak kezdemény volt), meg occasionally egy-egy Vampire.

    [ Szerkesztve ]

    Sectumsempra - For Enemies

  • Morden24

    nagyúr

    válasz mrhitoshi #11 üzenetére

    Itt nem az a kérdés, hogy mit tudnak megcsinálni, hanem az, hogy mit érdemes kivitelezni, illetve mit akar a felvevőpiac.
    Ja, irtózatos erőforrásráfordítással nyilván lehetne ilyen óriásinagy világokat alkotni, amit további brutál energiával fel is lehetne tölteni tartalommal... a végén pedig akkora lenne a fejlesztési költség és az idő, hogy árulhatnák negyedmillióért a játékot.

    Sectumsempra - For Enemies

  • Morden24

    nagyúr

    válasz Huma #21 üzenetére

    A többi játékos akik meg paplovaggal, harcművésszel, tűzvarázslóval voltak semmit sem csináltak szinte a kalandban mert nem volt rá alkalmuk.

    Akkor az a KM gyengesége. Az egy igen csúnya hiba, amikor egy modult nem készítenek fel a benne szereplő egyénekre.

    12 kénsárga csuklyás alak rohan felétek a sötét utcán

    Szegény toroniak, mindig ők húzzák a rövidebbet... :)

    [ Szerkesztve ]

    Sectumsempra - For Enemies

  • Morden24

    nagyúr

    válasz Realradical #35 üzenetére

    Kicsinyített mázsás kőgolyókat hajigált át vízfalon ami lemosta a kicsinyítés rúnát és hasonlók.

    Ami nem működik, mert hivatalosan is úgy volt, hogy a rúnákat szándékosan lehet csak megtörni, nem lehet "tojásbombákat" hajigálni.

    Sectumsempra - For Enemies

  • Morden24

    nagyúr

    válasz Huma #44 üzenetére

    A szabadság nem csak illúzió. A játékos azt tehet amit csak akar.

    Lássuk be, ez még a p&p szerepjátéknál sem igaz, azaz csak annyira igaz, mint a való életben, meg még egy kicsit kevésbé.
    A cRPG-khez képest természetesen a szabadság összemérhetetlen, de a p&p játékokban nem annyira az általános szabadság, ami olyan eszméletlenül lényeges, hanem a személyes szabadság - a történetben, az eseményekben, amit a KM kidolgozott, ugyanúgy részt "kell" venned, mint egy cRPG küldetései esetén, a különbség a karaktered kidolgozása és az események interpretációja.

    Egy történetet nem nagy dolog megírni.

    Attól függ, milyen "szinten". Olyan kalandokat megírni, amik nem a szokásos olcsó klisés csuklyás megbízós cuccok, hanem valóban a karakterekre tervezett és amennyire csak lehet, egyedi mozzanatokat tartalmazó modulok, azokat bizony hónapok kérdése megíni (nyilván egy normális életvitel mellett). Életút játékoknál elég sokat számít, hogy a KM gondoljon a JK-k holtidejére, a klánokra, rendekre, ezzel együtt a világ jelenjére, tehát politika, gazdaság stb.
    Egy színvonalas kaland ott kezdődik, hogy Véridő (M.A.G.U.S. modul, kiadva hivatalosan az Ynevi kóborlásokban). Na azt elég nagy dolog megírni, és az egy versenymodul, nincsen személyre szabva. A személyre szabott bemesélés, a logikus részvételi okok minden egyes JK-nak még több időbe kerülnek.

    A lényeg, hogy egy jó kalandban nem erőszakolja rá a km a játékosokra az akaratát hanem felkínál több lehetőséget is amit azok megragadhatnak ha akarnak. De úgy is dönthetnek hogy teljesen mást csinálnak.

    Azért azt is érdemes megemlíteni, hogy a KM azért KM, mert terelheti a karaktereket. Lásd: bármit megtehetsz, de mégsem, mert megfizetsz érte. Szerintem egy normális közösségben azért a KM befektetett munkáját általában honorálni szokták azzal, hogy a JK-k megpróbálnak (nyilván a jellemüknek és feladataiknak) intelligensen részt venni a kalandban, és nem szétb_szni baromkodással, mert ha utóbbi állapotba jut egy játék, akkor fel kell állni az asztaltól, és el kell menni kocsmázni, mivel folytatni nincs értelme.

    Egyébként hozzáteszem, mondjuk mi mindig is jobban preferáltuk a "szálakkal" rendelkező (tehát klánok, rendek, akármik kötelékébe tartozó, parancsokat kapó stb.) JK-k kidolgozását és a velük való játékot, mint a M.A.G.U.S. alapkoncepciója által felkínált "kalandozó" koncepciót.

    Sectumsempra - For Enemies

  • Morden24

    nagyúr

    válasz HaaS #51 üzenetére

    Hát, a "játszol" és "mostanában" az azért karcos, mert évente kb. 3-4 kaland jön össze, ami mondjuk ~8 összeülést jelent.
    Egyébként M.A.G.U.S., legújabb kiadás :)

    Sectumsempra - For Enemies

  • Morden24

    nagyúr

    válasz HaaS #54 üzenetére

    Nem, de azt hittem, hogy konkrétan a pen&paper vonalra kérdeztél rá :)
    RPG-k leginkább. ME, FF, ilyesmi, Xboxon. Meg Civ4 PC-n. Kb. ennyi.

    [ Szerkesztve ]

    Sectumsempra - For Enemies

Új hozzászólás Aktív témák