Emberi!

Korábban említettem a Snatchert, mint a Chicken Police legközelebbi rokonát, de az az igazság, hogy ez sem tökéletes párhuzam. Igen, e játék nagy része is beszélgetésekből, illetve a környezet tanulmányozásából áll (és ahogy ott, úgy itt is érdemes minden(ki)re többször is kattintani!), és az általában akciódús minijátékok itt sem különösebben élvezetesek, de itt nincs tárgyhasználat, nincsenek fejtörők és nincsenek egyéb, klasszikusan kalandjátékos elemek sem. Sonny, illetve cimborája, Marty igen hosszú napja jobbára egyetlen városban zajlik – a térképen lehet a releváns helyszínek között utazgatni. A karakterekkel elbeszélgetve tudjuk tovább húzgálni a központi rejtély szálait – aztán amikor valaki beleegyezik egy alaposabb vallatásba, még két opció nyílhat meg nála: a más karakterekkel kapcsolatos véleményének kikérése, illetve egy formális, pontozott, az L.A. Noir-t idéző kihallgatás.

[+]

Mivel tárgyhasználat nem lesz, így pixelvadászat nincs (legfeljebb a játékmenetre ki nem ható gyűjtögetnivalók kedvéért), és végleg elakadni, netán meghalni sem lehet. Igaz, egyik-másik, időre menő minijátékot el lehet rontani, de ezzel csak pár másodpercet veszítünk. Ezek a minijátékok amúgy nem túl erősek: kétszer kell majd a kocsiból lövöldözni (nem a ránk fenekedőkre, hanem szigorúan az üldöző kocsira), van egy kötélből szabadulás (a Füles magazinból ismerős módon), illetve egy ízben egy róka eszkortlány hátán kell szép lassan felhúzni egy apró fekete koktélruha zipzárját.

[+]

Mivel a játék nagy része beszélgetésből, kikérdezésből és vallatásból áll, természetesen elsőrendű fontosságú volt, hogy e részek jól szórakoztatóak és érdekesek legyenek. Szerencsére ez sikerült: a Chicken Police a noir-kliséket kifejezetten érdekesen keveri, olyannyira, hogy hiába van megannyi utalás a nagy rejtélyre, annak pontos mivolta a legtöbb játékosnak csak a karakterekkel együtt fog kiderülni. Utólag lehet mondani, hogy panelekből épül fel, de ha ezt elsőre nem veszi észre az ember, akkor nem mindegy? A végigjátszás nekem amúgy csaknem nyolc óra volt, és tetszett annyira a játék, hogy rögtön nekiálltam még egyszer, hogy összekaparjam a hiányzó gyűjtögetnivalókat is.

[+]

A karakterek – a főszereplőket leszámítva – ugyan nem mélyen kidolgozott karakterek, de a szövegük van olyan vicces, a szinkronjuk van olyan minőségi, hogy ez cseppet sem zavaró. Legyen szó az ostoba rendőrsülről és rendőrsünről, a mind morális, mind biológiai szempontból patkány bűnözőről, vagy mondjuk a mindent tudó hód újságárusról, a fura figurák azonnal a szívembe másztak. A Chicken Police elképesztően minőségi angol szinkronnal rendelkezik, sokkal nagyobb költségvetésű játékok egész tömegét felülmúlva ezen a téren; érződik, hogy a szinkronszínészek is élvezték a nem mindennapi szövegeket, a konstans állatkodást, a kotkodácsoló káromkodásokat. Mind az angol, mind a magyar feliratot sokat használtam, és érdekes módon az előbbi jött be jobban; bár a magyar szövegben is tenyésznek a kiváló (és jobbára lefordíthatatlan) szójátékok, néhány helyesírási hiba, illetve pár, kicsit természetellenesen ható mondat miatt inkább úgy tűnt, hogy magyarra, és nem magyarról lett fordítva a program.

Ez persze csak a kákán csomót keresés, az objektívnek látszódni akaró újságíró picsogása. Merthogy az a helyzet, hogy a Chicken Police egy különleges játék lett – végre valaki nem arra használta a visual novelek és kalandjátékok határvidékét, hogy egy, az elviselhetőség határain túlmenően komplex sci-fi történetet, vagy egy fétispornóval teli szexmesét mutasson be. Szívesen vettem volna, ha jóval hosszabb a történet (ha lesz folytatás, és nem látogathatjuk meg a Kaptárt, fel fogok háborodni!), és ugye amikor valami ilyesmivel zárom a cikket, akkor egyértelmű: a Chicken Police érdemes a végigjátszásra!

A Chicken Police: Paint it Red PC-re, PlayStation 4-re, Switch-re és Xbox One-ra jelent meg. A program természetesen játszható az újgenerációs konzolokon is.

Pro:

• Fantasztikus szinkron;
• szórakoztató karakterek;
• kifejezetten érdekes, csak utólag klisés sztori.

Kontra:

• A minijátékok a játék leggyengébb részei;
• túl egyszerű a végjáték.

80

Grath