Új hozzászólás Aktív témák
-
becuszabi
aktív tag
válasz cellpeti #148 üzenetére
Ez így elég általános kérdés, a kémiai reakciók jellegétől függően kicsit eltérő szempontok alapján kell rendezni. Konkrét egyenleten egyszerűbb (és gyorsabb) lenne elmagyarázni.
Addig is, itt és itt találsz néhány példát, magyarázattal.[ Szerkesztve ]
"Aki szívből él, az élből szív"
-
becuszabi
aktív tag
válasz cellpeti #150 üzenetére
Kicsit gondban vagyok
Nem a rendezéssel van a problémám, hanem a volfrám-nitrid képletével. Eddig úgy tudtam (meg meg is néztem), hogy a nitridekben a N oxidációs száma -3. Szóval vagy a képlet a rossz, vagy ez valójában egy keverék (mint ahogy a Fe3O4 is ténylegesen egy FeO-Fe2O3 összetételű oxid, úgy ez is lehetne egy WN-WN2 nitrid).
Ha ez utóbbit feltételezzük, akkor sikerült kifognod az egyenletrendezők rémálmát, a vegyes reakciókat
Szerintem ebben az esetben két reakció játszódik le. Van egyszer egy sav-bázis reakció (általában a nitridek keletkezése így történik) és van egy redox reakció, ahol a volfrám redukálódik, az ammónia nitrogénje pedig oxidálódik (ráadásul csak részben).
Nem vagyok 100%-ig benne biztos, de én a következőképpen vezetném le:
Ha a vegyes nitridre vonatkozó feltételezés igaz, akkor a WN-ben a W oxidáció száma +3, a WN2-ben pedig +6 (mint a kiindulási oxidban). A levezetést képként csatolnám, hogy a redox egyenletnél szemléletesebb legyen az elektronok mozgása):"Aki szívből él, az élből szív"
-
becuszabi
aktív tag
válasz cellpeti #152 üzenetére
Közben még eszembe jutott, hogy az egészbe belerondíthat az ammónia azon tulajdonsága, hogy megfelelő hőmérsékleten és katalizátorként viselkedő szilárd anyagok jelenlétében képes elemeire bomlani.
Ebben az esetben pedig az is előfordulhat, hogy az elemi hidrogén részben redukálja a volfrám-oxidot, egy alacsonyabb oxidációs állapotú, de viszonylag stabil oxiddá, ami aztán ugyanúgy sav-bázis reakcióban reagál az ammóniával.
Jó lenne tudni, hogy ez az egyenlet milyen szövegkörnyezetben szerepelt.Az átmeneti fémek nagyon bonyolult reakciókra képesek (nem véletlenül használják elemi állapotban és vegyületeik formájában is számos folyamat katalizátoraként)
"Aki szívből él, az élből szív"
-
becuszabi
aktív tag
válasz cellpeti #156 üzenetére
A kulcsszóra nem figyeltél oda: "a kiegészítendő" reakcióegyenlet.
Szóval rendezni kellene az egyenletet:SnO2 + 2C = Sn + 2CO
Ha így számolod ki, akkor a te eredményed kétszeresének kellene kijönni.
mod: ahogy azt a kolléga megírta
[ Szerkesztve ]
"Aki szívből él, az élből szív"
-
Mackósajt
senior tag
válasz cellpeti #160 üzenetére
Mármint úgy érted ha fel van írva az elektronhéj szerkeze? Jó volna, ha hoznál egy példát, mert még sose láttam "kvantumszámokkal megadva" egy elemet, az elektronszerkezeti jelölések közvetettebbek, különösen a végén (a spinkvantumszám nincs explicite jelölve bennük). + egy elemnek nincsenek ilyen kvantumszámai. Az azt felépítő egyes elemi részecskéknek, ppl. az egyedi elektronoknak van (ezért is tippelek arra, hogy talán az elektronhéj szerkezet eltérő jelölésű felírására gondolsz).
Azért találgatódzom neked egy sort:
- Ahány héj (főkvantumszám) van, annyiadik sor.
- Az utolsó héj alá tartozó alhéjjak (mellékkvantumszám) adja meg melyik mező. Ha csak s van, akkor s mező (a periódusos rendszer bal széle), ha p is van, akkor p mező (a táblázat jobb oldala), ha d is van, akkor d mező (a táblázat közepén lévő "híd"), stb. (Vigyázat, a d mezőtől kezdve trükkös dolgok vannak, de ezt nem kell tudni egy tiszta levezetésben...)
- A mezőn belüli oszlopszámot az adja meg, hogy az utolsó alhéjjon hány elektron van (mágneses és spinkvantumszám).Pl. a Nátrium: [Ne] 3s1 elektronszerkezet
Főkvantumszám: 3, a harmadik sorban van. (Egyben azt is jelenti, hogy a mellékkvantumszámok megengedett értékei 0,1,2 lehetnek)
Mellékkvantumszám: s vagyis 0. Az utolsó alhéj az 0-ás mellékvantumszámú (s), tehát a Nátrium az s mezőben van.
Mágneses kvantumszám: gondolom 0 lehet, mert nem lehet nagyobb az abszolút értéke, mint az adott elektronhoz tartozó mellékkvantumszám értéke.
Spinkvantumszám: ez ugye lehet -1/2 vagy 1/2. Ha mindkettő szerepel akkor 2 elektron van az utolsó energiaszinten, ha csak az egyik, akkor csak egy elektron van az utolsó energiaszinten. A Nátrium esetén csak egy elektron van, úgyhogy az s mező első sora lesz.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen