Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Mackósajt

    senior tag

    válasz qqtska #18 üzenetére

    A vízszintemelkedéshez: a Föld népességének sokkal nagyobb része él a tengerpartokon, mint a területnagyság alapján gondolnánk. A népesség ott összpontosul. Az USA népességének pl. a fele max. 50 km-re él valamelyik óceántól/tengertől.
    Hollandián kívül számos mélyen fekvő, sűrűn lakott terület van pl. Ázsiában. Népességében Hollandia eltörpül pl. Banglades mellett, amelynek egész déli része egy alacsonyan fekvő deltavidék. Az ország területének oroszlánrésze 10 m alatt van, közel 10%-a 1m alatt. Az ország népsűrűsége kb. 1000 fő/km, és a deltavidéken a legnagyobb. Vagyis egy kb. 1-2 m-es tengerszintemelkedés több embert öntene ki, mint Magyarország lakossága (Banglades népessége kb. Oroszországéval mérhető össze), és nekik nincs pénzük szuper gátrendszerre, mint a Hollandoknak.

    De Banglades csak egyetlen példa. Rengeteg nagy népességű város van a tengerek partján, alig magasabban, mint a tengerszint. Már pár méter emelkedés is óriási szívás.

  • Mackósajt

    senior tag

    válasz Vamp #20 üzenetére

    Kétszer is elolvastam a hozzászólásod, de nem értem. Milyen fagyott víz van a szárazföld és a sapka között? :F

    Ha arra célzol, hogy a tengerben lévő jég most vizet szorít ki, és ez emeli a tengerszintet, akkor azt kell mondjam, ez az olvadáshoz képest elenyésző hatás. A jég oroszlánrésze ugyanis a szárazföld fölött van (a ''sapkában'', ahogy te nevezed), a tenger fölött sokkal kevesebb. Az Északi Jeges Tenger jégpáncélja sokkal vékonyabb, mint az Antarktisz vagy akár Grönland jégpáncélja. (Az északi sarkot elérték jégtörő hajóval, és tengeralattjáró is felszínre emelkedett ott. Ehhez képest az Antarktisz hatalmas jégtömegei néhol több kilométer vastagok, nagyrészt a _szárazföld_ fölött.)

    + a tengerszintet nem csak az olvadás, hanem a vízhőmérséklet emelkedése is növeli. A víz 4°C-on alegsűrűbb, e fölött tágul. Ez talán nem elsöprő hatás, de nem is elhanyagolható.

    + Azok szárazföldi területek, amelyeket most több kilométer jég borít, valószínűleg valamelyest megemelkednek, ha eltűnik róluk a jég, ezzel pedig valemelyest tovább emelhetik a tengerszintet. (Hiszen a most tenger alatt lévő parti sávjuk is feljebb jön.)


    Történetesen, ha minden jég elolvadna, a szintemelkedés nagyobb lenne 1-2m-nél, de ez a veszély egyelőre nincs az orrunk előtt. Az 1m emelkedés azonban reális veszély nem olyan sok időn belül.

    A folyamat már elkezdődött. [link]

    szerk: 1m tengerszintemelkedés durva saccal 350 000 köbkilométer jeget igényel. Ha van 350 000 négyzetkilométer kiterjedésű, 1 km vastag szárazföldi jégemzőnk, ez a mennyiség már meg is van. A finomságokat persze elhanyagoltam, de nagyságrendi különbség nem származhat belőlük.

    [Szerkesztve]

  • Mackósajt

    senior tag

    válasz Vamp #22 üzenetére

    Az Antarktisz körül tényleg hatalmas jégtömegek vannak a tengerszint alatt is, mivel a tenger a partvidék jelentős részén kb. 200m-es mélységig befagyott körülötte, de még mindig jelentősen kisebbek, mint fölötte. Tehát, amit mondasz igaz, csak a mennyiségi arányok egyértleműen a tengerszint feletti jég javára állnak. Főleg akkor, ha az Antarktisz ki is emelkedik a jég olvadásával.
    Ez utóbbihoz egy idézet a Természet Világából :
    ''Az Antarktisz iszonyatos jégtömege ugyanúgy belepasszírozta a kontinens kérgét a mélybe, mint a pleisztocén idején Skandináviát az ottani jégtakaró. Becslések szerint a keleti rész 1000, a nyugati úgy 500 méterrel emelkedne meg, ha az összes jég elolvadna. E hatalmas jégnyomás másik érdekes következménye, hogy az itteni jégmentes selfek kissé a kontinens belseje felé lejtenek. Normális körülmények között a lejtés iránya a kontinentális lejtő, mely a selfeket elválasztja a mélyóceántól.''

    Vagyis: lehet, hogy a kontinens fölötti jégmező alja is tengerszint alatt van most, de ha elolvad, ami fölötte van, már nem lesz így.


    A két sarkvidék szerepe nem egyforma. Az Antarktiszon tízszer annyi jég van, mint az Arktiszon.

    De: most még nem arról van szó, hogy az Antarktisz teljes felolvadásától tartanak. Ha ez megtörténne, Magyarország legalacsonyabb részei csak 20-25m méterrel maradnának tengerszint fölött... De 1m emelkedéshez korántsem kell ennyi. Egyes számítások szerint ennyi akár a hőtágulásból is összejöhet 50-100 év alatt.

    [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák