Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Feketelaszlo

    senior tag

    Akinek kalapács van a kezében az mindenhol szögeket lát, akinek meg pszichiátriai praxisa az mindenhol mentális betegeket. Ha valamiben Kelet-Európa kimutathatóan felzárkózott nyugathoz, az pont a mentális egészség, ami mérhető az öngyilkosságok, válások és más társadalmi tünetek nagymértékű visszaesésében. A '80-as, '90-es évek őrültek házában valóban szakadék tátongott egy átlag magyar és osztrák magánélet kiegyensúlyozottságában, de mára ez könnyen megugorható árkocskává szelídült. Mondjuk az osztrák így is 2x annyit nyaral, de attól nem lesz 2x harmonikusabb az élete.
    Persze lehet, hogy valakinek bejön a protestáns országok mosolygós hurráoptimizmusa és óriási váltásként éli meg a Hollandiába vagy USA-ba költözést, de arról azért jól tudjuk, hogy az a mosoly nagyon sokszor erőltetett és azok az érzelmek színleltek. Mint mikor a munkatársad köszönés helyett hóvarjúval rikkant rád, de valójában egyáltalán nem érdekli hogy vagy.
    A máltai lányok pl. biztos szentül hiszik ezt a magyarok irigyek és kicsinyesek mantrát, de engem valahogy nem győzött meg az okfejtés. Az, hogy a mai magyar diaszpóra nagy része amúgy aktívan érdeklődik a hazai közélet iránt pláne nehezen összeegyeztethető ezzel - a XX. században kivándorolt ősökre inkább az volt a jellemző, hogy írtak 1-2 levelet, de egyébként eszük ágában nem volt visszanézni egykori hazájukra, ahonnan traumatizált állapotban eljöttek.

  • Feketelaszlo

    senior tag

    válasz mefistofeles #19 üzenetére

    Nem, rengeteg apró finomság van amik nyilván a magasabb életszínvonalból adódnak, de mondjuk a '90-es években tapasztalt különbség 4/5-e eltűnt. Hangsúlyozván, hogy ez nyilván csak mentálhigiénére vonatkozik - más területeken egyáltalán nem került közelebb Kelet-Európa Ausztriához, de azért senki ne akarjon osztrákká válni, mert itt megtalálja a boldogságot, amit otthon magyarként nem tud. Sőt, szerintem ez ma már egy bosnyáknak, szerbnek vagy töröknek sem feltétlen cél, nekik is sokadrangú szempont lett a nyugodtabb magánélet, mert egyrészt az ő szemszögükből sincs akkora difi, másrészt van egy "munkásosztályosodás" amiben egyre többen érzik úgy (őshonos osztrákok és bevándorlók egyaránt), hogy az "Austrian Dream" kicsit elveszett. Persze lehet, hogy csak elkapták tőlünk a búvalbaszottságunkat.

  • Feketelaszlo

    senior tag

    válasz Szevam #48 üzenetére

    Lehetne fejtegetni, hogy mit ért kollégád másodrendű állampolgár alatt, de ahogy szűkebb földrajzi pátriánkban én interpretálom ezt a kifejezést az EU-s állampolgársággal rendelkező másodrendű civil az nagyon megbecsülendő státusz mondjuk az europerifériáról érkező harmadrendű (ukrán, orosz, marokkói), a fejlődő országok negyedrendű (indiai, fülöp-szigeteki, egyiptomi) és a vízummal sem rendelkező illegális ötödrendű (jellemzően szír, kurd, bangladesi, stb.) állampolgárokkal szemben. Ráadásul ennek a másodrendű állampolgárságnak még tétje sincs, hiszen nem tudják elvenni a munkavállalói engedélyét. Amíg EU van az alapszerződés garantálja, hogy oda megy és ott próbálkozik ahol kedve tartja.

Új hozzászólás Aktív témák