Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Mister_X

    nagyúr

    válasz Vistaboy #43 üzenetére

    Teljesen megértem a problémádat. Nemrég én is kifejtettem, hogy a legtöbb játék degradálódik bizonyos részeken és elmennek olyan irányba, ami nem feltétlenül tetshik mindenkinek, legfőképp a rajongóknak.

    Az általad felsoroltakkal részben egyet értek, fel is hoznám a saját példámat: Need for Speed: Most Wanted 2012. Ugye a Criterion készítette, akik azért jó iparosmunkát tesznek le az asztalra NFS címszó alatt. De ez mi akar lenni? Színtiszta Burnout NFS-be oltva. Viszont egy Burnoutban nincsenek zsaruk és licenszelt kocsik, míg egy NFS-ben (általában) van tuning. Ez se nem NFS, se nem Burnout, de utóbbi akar lenni, ami nekem nagyon derogál, mert kedvenceim egyike a sorozat (talán még a Killzone elé, de még a God of War mögé helyezném), ezért már elvből elutasítom ezt a hibrid formulát. Ezek után még én éreztem rosszul magam, hogy tetszik az új Mkst Wanted...

    "Most kell szerénynek lenni, mert most van mire." --- "All dreams eventually disappear when the dreamers wake."

  • persil

    nagyúr

    válasz Vistaboy #43 üzenetére

    Kazuár =/= Casual.

    Ezt leszámítva - sajnos - egyetértel veled és én sem örülök, hogy ebbe az irányba "haladunk".

    Ettől független az általad említett játékok(dragon age 2, tomb raider stb) iszonyatosan jóra sikerült. Egyszerűen csak más címmel kellett volna kiadni őket.
    No mindegy, az ilyen régi motorosoknak, mint "mi" már úgysem tudnak, és vélhetően nem is akarnak megfelelni a készítők :)

    Eladó: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/persil/index.html

  • .LnB

    titán

    válasz Vistaboy #43 üzenetére

    Én még ennyit hozzátennék, mind amelett hogy teljesen egyetértek veled.

    A mai játékokban engem ez a "cső játékmenet" idegesít a legjobban. És a játékos választásának teljes kizárása. Nincs szabadság, és itt nem teljes sandbox játékelemre gondolok. Számomra az utobbi idők legjobb játéka a Deus Ex: Human Revolution volt. Azért mert én dönthettem el, hogy hogyan oldom meg a feladatokat. Ugyan ez tetszett a Dishonored-ben is. Itt is sokkal jobb lenne ha lenne arra mód, hogy Larával megpróbáljak lopakodni. Még az általam techdemonak tartott Crysis-ban is megvan ez a lehetőség. De nem jellemző a játékokra manapság.

    [ Szerkesztve ]

    „A kerékpározás első szabálya, hogy szenvedned kell, és senki más nem teheti meg helyetted. Semmilyen számítógép vagy edző által kitalált program nem tudja elérni, hogy kevésbé fájjon.”

  • Croissant

    aktív tag

    válasz Vistaboy #43 üzenetére

    Tökéletesen igaz, amit írtál az egyszerűsödésről.

    Ellenben én azt vettem észre magamon is, hogy inkább van igényem ilyenekre szórakozás címén, mint a régi TR-féle fejtörőkre. Anno szerettem őket nagyon, a Longest Journey-vel, a Broken Sword-del egyetemben (csak a gondolkodás miatt említem őket, más stílus persze). Szerettem a NFS-ek nehézségét is még az Underground-időszakban, sőt előtte is.

    Csakhogy aki akkor ezeket nyomta, jó eséllyel ma már más életvitelt folytat: munka, főiskola, netán család mellett nem mindenki (természetesen tiszteletben tartva a Te szempontodat is) akarja még dolgoztatni az agyát a megmaradt szabadidejében.

    A másik része, hogy a világ ilyen irányba halad; gondolkodós, mélyebb játékoknak marad a kickstarter, hogy legalább a fejlesztés költsége biztosítva legyen, és ne kelljen a casual rétegre alapozni az eladásokat. Legutóbb pl. a Planescape: Torment folytatása is kickstarteren kezdett (Project Eternity).

    Kivétel erősíti a szabályt: a Far Cry 3 nagy kedvencem nekem is, pedig elég összetett játék.

    Az új TR-rel pedig még keveset játszottam, de eddig tetszik.

  • Mister_X

    nagyúr

    válasz Vistaboy #41 üzenetére

    "attól félek, egyszer eljön majd az idő, amikor torrentről szedett játékokat kell tesztelnem..."

    Tirexi Style :DDD

    "Most kell szerénynek lenni, mert most van mire." --- "All dreams eventually disappear when the dreamers wake."

  • zseko

    veterán

    válasz Vistaboy #43 üzenetére

    Elég sok mindenben egyetértek veled. Ahol kicsit eltér a véleményem az az, hogy úgy gondolom itt Lara még csak "tanulja" a Tomb Raider-séget, tehát nem lehet elvárni hogy mindent pöpecül tudjon rögtön. :) (és nagyon bízom benne a fejlesztők is így gondolták ezzel a résszel). A qte baromira nem hiányzott bele ez tény. Bár nem azt a régi stílusú játékmenetet kaptuk amit többen is kicsit hiányolunk, néha előjön egy-egy rövidke pillanatra a hangulata. A későbbiekben azért az Underworld-ös irányt folytathatnák, az eléggé tetszett, főleg miután értettem is a kiírt szövegeket, s érdekessé tette a történetet. Ezt is végigviszem majd mégegyszer ha le lesz magyarosítva, mert igaz ugyan, hogy a párbeszédeket nagyjából valamennyire tudtam még követni, de a könyvek és egyéb leírások megerőltetőek angolul olvasni.

    Nekem is összességében tetszik, de azért hiányérzet is van a régi stílus után.

    HR24.hu

  • Rocco1985

    csendes tag

    válasz Vistaboy #43 üzenetére

    Heló!
    Mivel jómagam is Tomb Raider veterán vagyok, a cikk elolvasása után szerettem volna hozzászólni ehhez a gondolatmenethez. Remélem nem veszitek zokon.
    Ahogy sok, 30 felé közeledő Lara rajongót, engem is számos érzelmi szál fűz a sorozathoz. Pl. az első saját számítógépemen (Pentium MMX 166Mhz 16MB EDO RAM, Windows 3.11) ez volt az első játékom. Rengeteg álmatlan éjszakát okozott Vilcabamba, és jócskán meggyűlt a bajom a főgonosszal is. A 3DFX Voodoo korszakban pedig a Tomb Raider 2 durvább volt, mint manapság ilyen "csip-csup fárkáj 3". Idővel megöregedtem, de a polcom (és a lelkem) mélyén ott őrzőm imádott régésznőnk minden kalandját. (Talán egy kicsit miatta is lettem történelem tanár... de a valóságban a régész lányok a régészet specializált kollokvium órán egyáltalán nem ilyen dögösek. Sosem találtam meg az igazi Larámat.)
    Ennek a sorozatnak, történelme van. Lara egy ikon, bizonyos értelemben túl is feszítette a videó játék határait.Része lett a popkultúrának, olyan, mint egy márka. A dolog érdekessége, hogy Lara jobb márka, mint maga a Tomb Raider. Ha emlékeim nem csalnak, a '98-as 3. rész már nem volt túl sikeres. A 4. rész után be is akarták fejezni a sorozatot, Lara konkrétan meg is halt. A rajongók nyomására azért lett egy Chronicles, ami szintén elvérzett. Az oka, szerintem a stílusa, illetve a játékosok stílusváltása. A régi játékosoknak a Tomb Raider lényege, a felfedezés öröme, a rejtélyek megoldása. Az ugrálás és az akció másodlagos. De az első Half-Life után véget ért a "keresd meg a kék-zöld-piros kulcsot és juss tovább" típusú játékoknak. Bizonyos műfajok előtérbe kerültek, gondolok itt az RPG újra felfedezésére. Tán a Morrowind volt volt az első First Person RPG, amit már egy olyan játékos is könnyen megemésztett, aki sohasem látott klasszikus izometrikus RPG-t, vagy sosem játszott élőben szerepjátékkal. Elkezdtek keveredni a műfajok, és a Tomb Raider csúnyán lemaradt. Az Angel of Darkness-ben hatalmas potenciál rejlett, TPS+RPG elemek, sőt, kalandjáték és horror is akadt a koncepcióban, de az EIDOS és a Core Design rettenetes portot hozott össze. (Még csak be sem fejezték rendesen, és ez a program hibáktól hemzsegő kódjára is igaz.) Jelenleg épp evvel a résszel nosztalgiázom, és kétlem hogy ezt egy mai teenager élvezné. Igazság szerint a 2003-as fiatalok sem, merthogy az AOD akkorát hasalt, hogy a Legend-ig csak a mozivásznon láthattuk Larát. Persze olyan konkurensekkel, mint a nagy visszatérő Jedi Knight nem is volt sok esélye... Hogy a GTA 3 vagy a 2004-es Far Cry sandbox stílusáról már ne is beszéljünk.
    A cikkedben azt írod, hogy ez Tomb Raider nem AZ a Tomb Raider. Persze hogy nem, mert a játékosok sem ugyan azok. Ám kétlem hogy a fejlesztőket / kiadókat kéne elsősorban hibáztatni. Olykor a játékosok is kicsit észrevehetnék magukat. Egy játék még meg sem jelenik, de már DLC-t akarnak, meg a folytatás érdekli őket. Ez persze nem csak a játékokra igaz, hanem az élet minden területére. Szinte egyetlen műszaki cikk, legyen az szoftver vagy hardver sem tudja kifutni magát. De ennek az iramnak a diktálásában mi felhasználók is hibásak vagyunk. Elvárjuk a minőséget, de ha megjelenik valami igazán jó, azt letudjuk néhány szép blogbejegyzéssel, kritikával. Egy év múlva meg már nem is emlékszünk rá. Pl. a Half Life 2 2004-ben "messiás" volt, ahogy leült a hype, már el is felejtette mindenki. Ez egy ilyen ipar... Mifelénk meg ugyebár a torrentezés népi hagyomány, ámde ha nem tetszik a program, mégis mindenki billentyűzetet ragad, és sárba tiporja a (lopott) terméket. Ez az új Tomb Raider is erre a sorsra jut... anyagilag talán a konzolok másolásvédelme miatt hozni fog a konyhára, megvan minden trendi jellemzője, amivel egy 2013-as játéknak rendelkeznie kell... de lelke már nincs. Ahogy szerintem egyik játéknak sincs... sőt ennek az egész világnak sincs. Ez így most nagyon depressziós gondolat, de sajnos a mai filmek, zenék és játékok közül nem kerülnek ki igazi legendák. Szerintem azért, mert az informatika, a filmipar, a zene elveszítette azt a naiv, de kreatív kis báját, amiért az én korosztályom (25-30) beleszeretett ezekbe a világokba. Lehet, hogy csak a korral jár a nosztalgiázás... de én sajnálom a diákjaimat, amiért ők nem élhetik át Larával azt, hogy milyen Xian szívéből kihúzni a tőrt, vagy hogy milyen érzés. mikor szembejön egy T-Rex. Más játékok esetében, ők nem láthatják a Xen bolygót, ők már nem érzik át, hogy a Millennium Falcon az mekkora királyság már. És sosem fognak Carrie Fisherrel álmodni...
    Szerintem a Legend és az Underworld egy egészen jó irány lett volna, de nem eléggé eladható. Ami manapság eladható, az egy klasszikus Tomb Raider rajongót kevésbé érint meg, mert nincs meg benne a tartalom, vagy a kihívás. Igazság szerint, a Tomb Raider réteg játék volt. A Legend nyitott először a nagyközönség felé, ez az új Tomb Raider pedig már abban a szellemben készült, amit a mai fiatal játékosközönség megkíván. DLC, Collector's Edition, Archivement, meg a többi... mert ez megy. A játék egyre inkább már egy ilyen "lifestyle" dolog, instant sikerélmény, tömegcikk kicsiknek és nagyoknak. Nevezhetjük elbutulásnak is, de mit várunk egy olyan világtól, amiben az emberek többet vannak Facebook-on, mint kint a kertjükben... Nem akarok általánosítani, nem vagyunk egyformák. De minőséget, vagy értéket várni olyan iparágaktól, amik egyik nap Michel Teló-ra, másnap Gangnam Style-ra, harmadnap macskás videóra, fekete-rózsaszín sportcipőkre, Tokio Hotelre, önmagukat fürdőszoba tükörben fotózó kislányokra, Family Guy-ra építi a megélhetését, elég irracionális elvárás. Sokszor, a diákjaimat elnézve jut eszembe, hogy ez a világ nem érett még meg az olcsó internetre. A játékosok pedig a komolyabb játékokra. Túl hangsúlyos a grafika, és egyre kevesebben tűzik zászlajukra a játékélményt mint vezérmotívumot. Talán ezért erősek az indie címek...
    Minden esetre valahol örülök neki, hogy a Tomb Raider még mindig létezik. Én is beszerzem ezt az új epizódot, de talán... kicsit később.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák