Deliver Us Mars teszt

A Hold után most a Marsra utazunk mások hibáit kijavítandó – de az továbbra is igaz, hogy az asztronauták élete nem csak játék és mese!

A Holdra építkezve

A cikk spoileres az előző résszel, a Deliver Us the Moonnal kapcsolatban.

Ha már a Földet sikerült kinyuvasztani, akkor az emberiség túléléséhez muszáj másutt megoldásokat keresni. A Deliver Us the Moon négy évvel ezelőtt ezzel a felütéssel indult, azt a bizonyos megoldást pedig természetesen a Holdon találta meg. No nem (csak) az odatelepülésről szólt a történet, hanem az ott kitermelt hatalmas mennyiségű hélium-3-ról, ami egycsapásra megoldhatta volna bolygónk energiaproblémáit. Igazán kár tehát, hogy a holdi kolóniák egyszercsak elhallgattak, és azzal együtt a hélium-3-at az anyabolygó felé sugárzó MPT berendezés is elapadt. Egy, csak egy asztronauta volt még a Földön, akit fel lehetett küldeni, hogy nézzen körül a holdbázisokon, és ha lehet, hozza rendbe a Föld utolsó esélyét jelentő berendezést.

Ahhoz, hogy megértsük, miről és kikről is szól pontosan a Deliver Us Mars, nem árt tisztában lenni az első rész eseményeivel – a Holdon történtek ismerete nélkül ugyanis a folytatás érzelmi töltetéből nem sokat fogunk átérezni. A Holdon játszódó elődben az derült ki, hogy az ott dolgozó mérnökök végül úgy döntöttek, hogy a Föld menthetetlen, és így kár arra pazarolni az áramot – hogy az emberiség jövőjét sokkal jobban szolgálná, ha inkább a Mars kolonizálására és terraformálására alkalmas űrhajók építésére fordítanák szinte végtelen erőforrásaikat. Bár néhányan próbálták megakadályozni a Földön maradt milliárdokkal szemben finoman szólva is kegyetlen tervet, a távozni akarók egy mérnök, egy bizonyos Isaac Johanson vezetésével átvitték akaratukat mindenkin, és Isaac végül elkötötte az utolsó űrbárkát is.


[+]

A Deliver Us Mars tíz évvel ezt követően játszódik: az MPT-t végül épphogy rendbehozó Rolf Robertsson önfeláldozó tettének köszönhetően az emberiség kapott még néhány évet, a World Space Agency pedig ezalatt nagy nehezen össze tudott tákolni még egy űrhajót. Bár több potenciális terv létezik a Zephyr felhasználására, amikor az űrügynökség rádiói rövid üzenettöredéket fognak be a Mars mellett dekkoló áruló Isaac-tól, hamar eldől, hogy az egykori Holdtanács után erednek. A cél: a renegát vezetők elfogása, és még inkább a minden bizonnyal nyersanyaggal és technológiával teli űrhajók visszavontatása a Földre.


[+]

Ami igazán összekuszálja a szálakat, az a legénység összetétele – a 2068-ban játszódó Deliver Us Mars lepusztult világában úgy áll össze a négyfős csapat, hogy abból (talán Ryan kivételével) ma mindenkit azonnal eltiltana az első pszichiáter a részvételtől. A tagok között van például az a Sarah Baker, akivel Isaac oly piszkosul elbánt az első rész flashback-jeleneteiben, és akit végül az áruló súlyos sérülésekkel, de legalább lefagyasztva hagyott utolsó élő emberként a Holdon. De a legénység tagjai közt van Isaac két lánya is: a vele pocsék kapcsolatot ápoló idősebb Claire, illetve az apját még ma is idealizáló Kathy. Utóbbit csak néhány hangfelvétel említette meg az előző részben, de már azokból is úgy tűnt, hogy ő volt a mérnök szeme fénye, a csak Holdmacinak becézett aranyos lányka, aki csak úgy csüggött apuci minden szaván.


[+]

A keresett Isaac Johansonhoz tehát mindenkit erős érzelmi szálak fűznek: Sarah-t bosszúvágy és harag fűti, Claire megannyi csalódást követően (és szörnyű bűntudat terhe alatt nyögve) apja hibáit szeretné valahogy rendbehozni, Kathy pedig – bár kérdése temérdek lenne – reménykedve várja, hogy édesapja megölelje, és azt mondja neki, hogy minden vád csak tévedés csupán, és igazából ő semmilyen hibát nem követett el. Ezek az érzelmek kellemesen megalapozzák az űrmisszió indulásának megannyi vitáját, vagdalkozását, és dühödt sértődését, de később már inkább hiányérzetem volt a történettel kapcsolatban: mindenki újra és újra ugyanúgy cselekedett, nyilvánvaló bizonyítékok hatására sem változtatott véleményén, és ezért, amikor a játék vége felé hirtelen megváltoztak az álláspontok, az nem tűnt kiérdemeltnek. Szintén zavaró volt kicsit, hogy hiába irányítjuk végig Kathyt, őt magát a misszió során nem ismerjük meg – még a gyerekkorba visszarepítő flashback-jelenetek sem róla, hanem inkább családjáról szólnak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Lil Gator Game teszt

    Miért játszunk: egy remek történetet akarunk élvezni? Kihívásokat akarunk leküzdeni, esetleg másokkal szeretnénk megmérkőzni? Az apró (alli)gátor kalandja ezek helyett fel akar vidítani.

  • Returnal - PC technikai teszt

    A HouseMarque lassan kultstátuszba emelkedő akció-platformere közel két év után végre PC-n is tiszteletét teszi. De vajon hogy muzsikál egy olyan játék a gépünkön, ami már alapvetően egy újgenerációs (PS5) hardverarchitektúrára íródott, és mit vetít ez előre a jövő számítógépes címei számára?

  • The Last Worker teszt

    Már csak egyetlen emberi munkás dolgozik az óriási raktárban – nem csoda hát, ha fura feladatok is kijutnak Kurtnek. Előbb-utóbb még akár a szabotázs is…

  • Everspace 2 teszt

    Közel másfél évtized kellett hozzá, de a kultstátuszba emelkedett Galaxy on Fire 2 végre méltó szellemi örököst kapott, minden idők egyik legjobb űrjátéka képében.

Előzmények

  • Hogwarts Legacy teszt

    Hatévnyi fejlesztést és titkolózást követően megnyitotta kapuit a Roxfort varázslóiskola. Oly sok félresikerült próbálkozást követően vajon milyen lett a XIX. századi feldolgozás?

  • Dead Space teszt

    Tizenöt év telt el azóta, hogy megismertük Isaac Clarke-ot, a galaxis talán legpechesebb mérnökét – az Ishimura bányász űrhajó újabb bejárása pedig ma is nagyszerű horrort jelent.

  • The Knight Witch teszt

    Azt hihetnénk, hogy egy metroidvania játék hősének dolgát alaposan megkönnyítené, ha tudna repülni. A mellékelt példa mutatja, hogy a nehézség csak ettől még nem tűnik el.

  • Pentiment teszt

    Egy középkori detektívtörténet, és annak váratlan következményei adják az Obsidian új történetközpontú játékának a kiindulópontját.