-
GAMEPOD.hu
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
quailstorm
nagyúr
Ezért kérdeztem, hogy mi a kérdés, mert a Z80 az inkább olyan, mint a 8051. Utasítás szinten kompatibilis, belül eltérő megvalósítások. Hívhatjuk ezt egy processzornak? Szerintem nem.
-
Frawly
veterán
válasz jokeph #73743 üzenetére
Ja, ez nehéz kérdés, hogy melyik procit használták legnagyobb számban. Én a 386, 68k, és a Z80 mellett a 6502-est is megemlíteném, mert számos mikró meg korai játékkonzol használta. A Z80 inkább a CP/M miatt volt menő, mert arra jelentek meg a legkorábbi irodai szoftverek, Wordstar, Lotus 1-2-3, és társai. De nagyon elterjedt proci volt a 8080 és 8088-as is.
Talán legesélyesebb, amit mondanék, az tényleg a 386-os, de nem csak a klasszik, 80-as évekbeli Intel/AMD procikra gondolok itt, hanem egészen a mai napig gyártják szerintem, ilyen low power, low cost megoldásnak vezérlőként. Régről olvastam, hogy sokáig a nemzetközi űrállomásra is felvittek ilyen procis eszközöket. Másodiknak a 68k-t mondanám, Amiga, sok Mac, japán játékkonzolok, stb., hihetetlen népszerű volt nagyon sokáig, és akkor még a későbbi generációiról nem is beszéltünk.
-
hokuszpk
nagyúr
válasz quailstorm #73751 üzenetére
marmint mire gondolsz "Utasítás szinten kompatibilis," alatt ?
kompatibilis a 8080, 8080a -val, de azert jopar plusz regiszter es utasitas van benne lasd IX, IY regiszter, indexelt cimzes. Ha a 8008 meg a 8080 -at hivhatjuk processzornak, akkor a Z80 _A_PROCESSZOR_Első AMD-m - a 65-ös - a seregben volt...
-
Czo
őstag
Hat, nem birtam ki, ugyhogy megcsinatlam az XFDisk 0.9.2-hoz a "next boot" valasztot (xfboot). Fut DOS, Windows 98 valamint XP es Linux alatt is, a forraskod kozos jo sok ifdeffel.
Igy ha a bootmanager ugy van beallitva, hogy az utoljara inditott rendszert induljon el a kovetkezo bootnal, akkor ezzel a szoftverrel modositani lehet ezt az elmentett informaciot, igy a valtashoz eleg ezek utan egy egyszeru reboot.Screenshotok:
[DOS],[Linux],[Windows 98],[Windows XP] -
quailstorm
nagyúr
válasz hokuszpk #73753 üzenetére
8051-es példát nem érted ezek szerint.
Itt most Z80-nak azt nevezitek ami tud Z80 gépi kódot futtatni. De az belső felépítését tekintve több tucatnyi megvalósítás.Annak Silicon Labs F410-nek se volt semmi köze az Intel-hez, amit én használtam, azon kívül, hogy ugyanazt az utasításkészletet tudta. (de például sokkal jobb az IPC-je, és azon kívül nagyobb az órajele is)
Szóval a lényeg az, hogy a külvilág felé mutatott interfész tekintetében elfogadom, hogy a Z80 a legelterjedtebb, de a változtatás nélkül, legfeljebb méretcsökkentett verzióban gyártott processzornak az i386 jobban megfelel.
[ Szerkesztve ]
-
frescho
addikt
válasz quailstorm #73757 üzenetére
Z80-ból több fogyott, mint 386-ból. Az AMD verziót már nem számolhatod az Intel mellé, mert az már saját tervezés ami a 286-os licencen alapult.
A mennyiség mögött még az is van, hogy a fejlődés felgyorsulása miatt a PC-ben használt proci generációk elég gyorsan követték egymást. Ezzel szemben a 6502 és Z80 idejében változtatás nélkül futott ugyanaz a CPU 1 évtizedig és jöttek egymás után velük ki a gépek. Alsó hangon elég a TRS-80 és az enterprise közötti időszakot nézni.
https://frescho.hu
-
quailstorm
nagyúr
válasz frescho #73758 üzenetére
Z80-hoz nem értek, nekem kimaradt. Gyors keresés alapján csak annyit találtam, hogy annak is vannak továbbfejlesztései, meg rengetegen gyártották, pont mint a 8051-et.
Ezt én kevésbé tartom Z80-nak, mint a Nokia communicatorokban használt i386-ot annak. De lehet nincs igazam, mert nem ismerem őket mélységében.
De ahogy nézem 1977-től 1990-ig gyártásban voltak home computerek az igazi Z80-al.
-
hokuszpk
nagyúr
válasz quailstorm #73757 üzenetére
"8051-es példát nem érted ezek szerint."
valoban nem, mert nekem meg az maradt ki, de igy elsoblikkre utanaguglizva az inkabb mikrokontrollernek volt eladva, mint processzornak.
a Z80 kore azert jonehany ismertebb masinat epitettek, kishazankban pl. a HT1080Z, Primo, Aircomp/Homelab kesobb a TVC a nagyvilagban meg... mondjuk a ZX Spectrum es az Enterprise.
ha ugynezzuk, mind1, mi volt belul, a labkompatibilitas megvolt ; a Homelabban kicsereltem az U880D -t Zilogra ( uberburzsuj mondtak ram emiatt ) es ugyanugy ment, csak 3 Mhz helyett meg lehetett tolni 4 -re Még az Apple2 -be is volt behelyezheto CP/M kompatibilis Z80 zsuga.valaki nagynehezen kihozta, hogy azonos frekin az AM386 ha nagyon megkergetem, akkor gyengebb ~5% -al, mint az Intel, de kit erdekelt ez akkor, amikor az Intelnel 33 Mhz volt a teto, az AMD meg hozott egy 40Mhz -s cuccot ? Akinek tellett i486 -ra, azt azert nem, akinek meg nemtellett, az boldogan vette meg felaron az AMD 386 DX40 -et
[ Szerkesztve ]
Első AMD-m - a 65-ös - a seregben volt...
-
hokuszpk
nagyúr
válasz quailstorm #73759 üzenetére
"yors keresés alapján csak annyit találtam, hogy annak is vannak továbbfejlesztései,"
a Zilog csinalt 16 bites procit, es 32 biteset is, köszönjük (?) az IBMnek, hogy a Z80 sikere utan nem az lett az "uralkodo szeljaras". Namondjuk ebben is bennevolt az AMD, mert az IBM egyik fo szempontja volt, hogy ha nem sajat gyartas, akkor legyen alternativa, es akkoriban az AMD licenc alapjan gyartotta az Intel klonokat.
kötsög AMDElső AMD-m - a 65-ös - a seregben volt...
-
frescho
addikt
válasz quailstorm #73759 üzenetére
Pont ezért nem is kell beleszámolni. A sima, lényegi változtatás nélküli Z80 (most az NMOS-CMOS átállástól tekintsünk el) volt az a CPU amivel a legtöbb számítógép készült. De ha a továbbfejlesztést, meg a lerakatnyi mikrokontrollert beszámítjuk, akkor megint a Z80 a nyerő. Egyszerűen annyi ideig gyártották változtatás nélkül, hogy nem tudta csak a kortárs 6502 megszorongatni.
hokuszpk: A Z80 utódait házon belül szúrták el. Az IBM-nek inkább azt "köszönhetjük" hogy most nem a Motorola viszi a prímet. Mondjuk nekem a kedvencem az Acorn túlélési szériája a BBC mikro-tól a telefonjainkig.
All: Két hét után ma befejeztem a Z80-as sztorit, kicsit motiváltam magam azzal, hogy meg tudjam mutatni nektek Az Oral History-t ajánlom mindenkinek, mert van benne korai Inteltől kezdve minden nyavalya. Commodore vagy IBM, csak keresni nem lehet jól benne.
https://frescho.hu
-
hokuszpk
nagyúr
válasz frescho #73763 üzenetére
"Az IBM-nek inkább azt "köszönhetjük" hogy most nem a Motorola viszi a prímet."
mind1, az indok ugyanaz, vagyis a kritikus reszegyseg ( marmint a proci ) legyen mashonnan is beszerezheto Mondomen, hogy kötsög AMD
* mondjuk nekem a nemdokumentalt utasitasok kozul az volt a csoda, hogy az LDIR ( es rokonai ) mentek az FD es DD elotettel is a Horvath Lacibacsi regisztert IX / IY -re (ra) modositva is. Marmint a Spectrum Z80A procijan es az NDK U880D -n is...
[ Szerkesztve ]
Első AMD-m - a 65-ös - a seregben volt...
-
frescho
addikt
válasz hokuszpk #73764 üzenetére
Az U880 ha jól emlékszem csak egy utasítással nem tudott megküzdeni. Az NDK-s elvtársak egész jól másolták le a Z80-at. Akkor még működött az, hogy lecsiszolták és mikroszkóppal megnézték és így készítettek saját maszkot. A hazai 8080 is így készült. Bár azt még most sem értem, hogy a 80-as években miért nem minimum Z80-at, vagy még inkább az i8088-at másolták le az ügyes magyar mérnökök.
Annak a "kötsög AMD"-nek volt egy kevésbé a 2900-es családja és egy jó RISC procija (29k) is ami később alapul szolgált a K5-nek is. Szóval nem csak klónoztak. Sajna ma már elég nehéz belépni a piacra új architektúrával, pedig egy NexGen vagy Cyrix igazán felbolygathatná a piacot.
https://frescho.hu
-
válasz frescho #73765 üzenetére
Mivel az x86 is bekerült a témába, innentől nálam pont aktuális, már hozzá is röffenek.
A K5 ráadásul már saját tervezés. Zseniális volt az AMD- től a megalkotása. Az első Pentium kategóriájú procim volt anno, a PR133. A PR166- ot már lemértem 100/117/131 MHz- en. Előkerestem egy PR100- ast is, ebben állítólag még fejletlenebb a core, bár a Wiki szerint nem, mindegyik K5 azonos maggal készült, mindegy lemérem (küzdelem az iP100- al).
A Cyrix- et is említetted, az M-II PR300 príma eredményt produkált a tesztsoromban (a gyenge FPU nem nagyon zavarta, úgy néz ki), most előszedtem egy IBM feliratos 6x86MX PR300- at. Itt viszont Wiki szerint is van eltérés a magok között, az M-II átesett valamiféle optimalizáláson.
Aztán a K6 sorból a K6-2/K6-2+/K6-III+ már lemérve, A sima K6-III még hátravan, de most egy konvencionális K6/200- ast készítettem elő, ebből a szegmensből.A 3 test probléma nem megoldható.
-
frescho
addikt
válasz DarthSun #73767 üzenetére
A K5 a 29k szérián alapult. Persze nem közvetlenül, meg kellett frontend, meg elég sok dolog, de elég sok a közös bennük. A Cyrix az egyik titkos kedvencem. Nem is annyira a teljesítménye, hanem a korabeli ár/érték aránya miatt. Na meg azért, hogy egy kis lelkes csapat hogyan tudta megszorongatni a sokkal nagyobbakat. A K6 és az arra épülő K7 is beleillik a sorba, mert azok valójában NextGen fejlesztéseken alapulnak. Az AMD jó érzékkel vásárolta fel őket. Sajnos ezt nem lehetett elmondani a Cyrix történetéről.
hokuszpk: Mind a kettő kell. Most leborultunk a szoftver elé megint, megyünk a cloudba és a fejlesztők csak lapátolják a kódsorokat. A valóságban akkor történtek nagy áttörések amikor a hardver és a szoftver együtt tudott fejlődni. Van sok olyan gép ami a szoftver hiánya miatt bukott meg, pedig a képességei alapján többet érdemelt volna. Visszafelé hiába volt sok jó ötlet, ha még nem bírtak el vele a korabeli gépek.
https://frescho.hu
-
-
Bile Demon
őstag
válasz DarthSun #73767 üzenetére
K5-PR100 volt az első socket 7-es procim. Gyárilag 100MHz-n ment (75MHz-s FSB-n meg se mukkant).
Havernak K5-PR133 volt, és neki is 100MHz-n ment...
Ugyanúgy néztek ki, és valamivel tényleg gyorsabb volt a PR133, de nem volt köztük 30% eltérés...Ugyanaz a mag, de a korábban kiadott darabokban le volt tiltva a branch prediction + extra wait stateket kapott.
Nyilván az AMD tesztlaborban kimérték a 30% pluszt... Integerben lehet, hogy ott is volt, de FPU-ban a (-50%) + 30% is elég karcsú volt.
Én pár hónapon belül egy már akkor is öreg Intel Pentium 100-ra upgradeltem. Az ment 75MHz FSB-vel és jobban ment rajta a Quake...
[ Szerkesztve ]
Bruhe
-
válasz Bile Demon #73771 üzenetére
Nem kerestem vissza, de akkor Te voltál, aki mondta hogy a sima 100- ast is meg kéne mérni ?
A 3 test probléma nem megoldható.
-
arn
félisten
válasz frescho #73769 üzenetére
Onmagaban a k5 es a 6x is egy jo termek volt, csak egyreszt abban a rohanos idoben megkesve erkeztek, masreszt az intelnek akkor is megvolt az a piaci dominanciaja, hogy a sajat termeket az elonyos oldalrol hasznaljak, ami a tobbieknek nem fekudt. 6xre konnyu volt olyan kodot irni, ami pentiumon vanszorgott.
Az is hiba volt reszukrol, hogy teljesen az intel addigra oregecske platformjara telepedtek, de az is igaz, hogy kis esellyel tudtak volna keresztulvinni egy sajatot (lsd nexgen). A k7 volt az igazan nagy dobas.facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld
-
ALL + @Bile Demon kiemelt címzett
Akkor nézzük a tesztsorozatba betervezett legkisebb órajelet - 100MHz- esek triumvirátusa lett. Lemértem a K5PR166@100- at már régebben, most pedig az iP1/200@100- at és a K5PR100- at, utóbbiról még nem volt fotó, így lőttem :
Drámai küzdelem alakult ki az alsó szegmensben . A szépen gyarapodó táblázatból, egymás mellé másoltam ezen 3 procit, a szemléletesség kedvéért :
Látszik hogy a K5PR166 @100MHz órajelen valóban többet hoz, mint az eredendően 100MHz- es testvére, tehát valóban történhetett faragás a magon. A K5PR100 pedig egész jól ott lohol az iP1/100 nyakában, nem csalódtam benne, nagyon-nagyon komoly chip lett ez akkoriban az AMD részéről. A PR166 @100- on pedig le is nyomta alaposan az iP1/100- at.
Ilyen alacsony órajelen a 3DM2001 már nem ad összpontot, lefut a teszt, de a CarHigh már nem értékelhető, a többi részeredmény viszont használható. N/A szerepel a cellában, de a DragonLow/Nature resultok bekerültek a megfelelő cellákba.
Képmentések :Win alatt már rezeg a léc, de érdekesség hogy az NPRQuake1 még mai szemmel is játszható 100MHz- en is, olyan jól van optimalizálva, valamint a R9800 is besegíthet rendesen. DOS alatt pedig sok-sok game elmegy még a 100MHz- es clubban is...
[ Szerkesztve ]
A 3 test probléma nem megoldható.
-
frescho
addikt
Annyira nem voltak megkésve. Pontosabban más-más ütemben érkeztek.
A K5 az első körből kimaradt, de mire megfizethetővé vált a Pentium platform, addigra befutott. A baja annyi volt, hogy mindig le volt maradva 1-2 lépéssel, de az úgysem tudta földi halandó megfizetni.
A Cyrix kimaradt az első körből és rögtön a magasabb órajelű darabokkal indított. A sima példányok baja a BIOS támogatás és a melegedés volt. De ezt nagyon gyorsan korrigálták az L sorozattal. Az MX pedig már nem volt lemaradásban, addigra támogatták az alaplap gyártók és nagyon olcsó volt. Ha jól emlékszem sima P54C Pentium 133 vagy 150 került annyiba, mint a 200-as 6x86MX. A Cyrix FPU-ja gyengébb volt, de ekkora különbség szépen kompenzálta és egy lépcsőnyit még lehetett tuningolni. Mondjuk az intel még többet, a 133-as minden erőfeszítés nélkül ment 166-on, jól belőve pedig 188-on.
A Socket 7 felpumpálása kényszer volt, mert az Intel lezárta a buszrendszert, nem véletlenül ment el a Slot1 irányába. Az Alpha buszrendszere nagy előrelépés volt a K7-nél. Én csak azt nem értem, hogy miért nem maradtak a socket formátumnál a sokkal drágább Slot A helyett.
https://frescho.hu
-
válasz DarthSun #73775 üzenetére
Következő versenyző. A 200- ast terveztem be, de aztán inkább a 300- as mellett döntöttem. A leggyorsabb sima K6, és már 2.2V- os. Amúgyis a procik abszolút teljesítménye a cél, amit még mérsékelt, 24/7 tuninggal visznek. Így hát egyből @3x112- re lőttem be, melyen stabilnak is bizonyult. Annyi hogy a 200- as felirata szebb, ennek kicsit kopott, baloldalt, de lényeg a jó működés.
Táblázat ismételten frissítve.
Itt azért már van egy kis ébredő erő, talán éppen beléphet a középkategóriába, a timedemok furcsán gyorsak lettek a 100MHz- esek után. Mellémásoltam megint 3 hasonló súlycsoportot, az órajelek és a pontok alapján lehet kalkulálgatni.Magasabb FSB- vel megközelíti a K6-2- őt. Mellétettem a meglepetés M-II- őt (alacsonyabb órajel, meglepő pontszám !), valamint az iP1MMX- et, melyen látszik hogyha nagyobb órajelen menne, befogná/megelőzné a bandát, de hát frekiben ennyit tud.
A 3 test probléma nem megoldható.
-
hokuszpk
nagyúr
válasz frescho #73776 üzenetére
"Ha jól emlékszem sima P54C Pentium 133 vagy 150 került annyiba, mint a 200-as 6x86MX. "
hát ja. Nekem a legendas 166 -os Pentiumom volt, amit ugye alapbol 2.5x66 -on ment, de siman megkergetheto volt 3.5x83 -on azaz 290Mhz korul alt meg.
Első AMD-m - a 65-ös - a seregben volt...
-
hokuszpk
nagyúr
válasz Bile Demon #73780 üzenetére
szimplan bementem a boltba es kertem egy Pentium 166 -ot
de hivhatjuk sziliciumlottónak is.@Frescho : mind1, akkoriban jolkerestem, tellett ra
nememlexem az árra, de ma lehet draganak tartanam.[ Szerkesztve ]
Első AMD-m - a 65-ös - a seregben volt...
-
Frawly
veterán
válasz frescho #73763 üzenetére
Igazából ez mindegy, hogy ki viszi a prímet, Intel vagy Motorola. Ma már minden proci szuperskalár, mikrokódos RISC megvalósítás, és a klasszik utasításkészletet csak kifelé emulálják hardveresen.
Tehát a mai x86-os gépekben már kb. semmi nem x86. RISC mikrokódos utasítások, out of order végrehajtás, elágazásbecslés, 64 bit, még több bites vektoros utasításkiterjesztések (MMX, SSE, stb.), BIOS helyett UEFI, IDE helyett SATA/NVMe, 8-16 bites ISA helyett 64 bites PCIe, 16 bites RAM helyett dual channel, double data rate memóriaarchitektúra. Kb. egy mai x86-os gép már kb. semmiben nem x86, egy elemében sem, nem kompatibilis régi szoftverekkel. Egyre több gépen már nem lesz BIOS, csak UEFI (amiben már nincs jelen a CSM Legacy BIOS, még emuláció szintjén sem), nincs IDE, csak SATA/AHCI vagy NVMe, már be sem bootol a DOS, de ha még valami régebbi x86-os proci is, mondjuk egy 8-10 évvel ezelőtti régi Core i, és átbillented legacy BIOS módba az UEFI-t rajta, a SATA vezérlőt IDE módban, és bebootol, akkor is megy vele a szopás, hogy pl. A20 vonal vezérlése már le van tiltva, és elbukfencelnek rajta a 386 memory managerek (EMM386 és társai). Persze, továbbra is végre tud hajtani a proci klasszik x86 utasításokat, meg támogat valós módot, csak épp semmire nem tudod használni, hacsak nem ilyen text módú, 8086-osra, 8088-asra írt progikat, meg 30 éves CGA játékokat akarsz futtatni (de utóbbiak meg modern videókártyát, meg modern monitoron hibádzhatnak). Ha rendes DOS kell, akkor vagy emulátor, vagy virtuális gép, vagy original retró hardver.
Ha most a Motorola vitte volna a prímet, akkor ez ugyanígy nézne ki, azzal a különbséggel, hogy a proci hardveresen m86k utasításkészletet emulálna, de épp úgy nem lenne igazából ahhoz a klasszik architektúrához semmi köze már.
-
Bile Demon
őstag
válasz hokuszpk #73782 üzenetére
Nekem is volt olyan procim (kifejezetten úgy hirdették, hogy tudja). 166 MMX gyári hűtővel egybeépítve. Szorzólock mentes.
1999 elején TX97-el már olcsó volt (már mindenki csak adta elfele), talán egy 5-öst dobtam rá a sima 166MMX-re (szorzólockos és anti OC-s) + Acorp TX29-re. Pár hónapra kellett nekem is, amíg összekapartam BH6-ra.[ Szerkesztve ]
Bruhe
-
válasz Bile Demon #73784 üzenetére
A166MMX- ből van szorzólockos ? A 233- asból van egy beépítve, a másikat meg nemrég teszteltem, egyik sem lockos.
A 3 test probléma nem megoldható.
-
hokuszpk
nagyúr
válasz DarthSun #73785 üzenetére
van. de ugyemlexem valami olyasmi volt a trukk, hogy ugyanaz a jumperkombo volt az 1.5x es a 3.5x szorzo, a proci meg el volt kefelve, mert az 1.5x beallitast 3.5x -el jutalmazta.
aha.
"As with the AMD K6, Intel's Pentium MMX 233 uses an internal clock multiplier designed to activate everytime a 1.5x clock multiplier is set on the motherboard, therefore by setting your jumpers to the 66MHz x 1.5 setting you get a 3.5x clock multiplier resulting in a 233MHz clock speed. And although Intel claimed that the Pentium MMX would end at 233MHz they already started working on a fab. shrink for the upcoming 266MHz Pentium MMX, codenamed Tillamook."[ Szerkesztve ]
Első AMD-m - a 65-ös - a seregben volt...
-
Bile Demon
őstag
válasz DarthSun #73785 üzenetére
Amikor megjelent az MMX talán még marketingelték is, hogy nem lehet hamisítani. Egy korai darab volt az első, egészen 1999-ig az volt nálam.
Én csak FSB-t tudtam emelni. 75x2.5 OK. 83x2.5 nem OK.
2x szozó működött, ha jól emlékszem.
1.5x (3.5x) szorzóval sekép sehang volt.Bruhe
-
hokuszpk
nagyúr
válasz Bile Demon #73787 üzenetére
akkor az nemvolt egy sikeres peldany, mert ha a 3.5x83 nem is ment mindnek, azert olyannal sem talalkoztam, ami a 2.5x83 -at nem futotta meg.
Első AMD-m - a 65-ös - a seregben volt...
-
Érdekes hogy akkor a 233- ast nem lockolták be. 2.5/3/3.5x- ös szorzókkal is futtattam nemrég a tesztjeimben, a táblázatban is szerepelnek az eredmények.
A 3 test probléma nem megoldható.
-
frescho
addikt
válasz Frawly #73783 üzenetére
Menjünk még tovább. A mai fejlesztések töredék százaléka történik gép közeli nyelven. Már minden átvihető egy újrafordítással az egyik processzorról a másikra. Persze ez a UI meg hasonló függőségek miatt részben igaz, de megoldható. Sőt lassan a weben futtatott kódok jelentős része interpretált.
De a korai időszakban az Intel felépítési sajátosságai visszafogták a fejlődést. Elég csak a 68000 és a 8088 (8086) RAM limitjeire gondolni. Valahol a Win 95-re (hogy pontos legyek 32 bites API-kra) átállás környékén szorult teljesen háttérbe a hardveres függőség.
A mai 8086 abból a szempontból azért jó, hogy a virtualizációs ovehead-je így elég kicsi, ha valamiért DOS-t szeretnék futtatni valamilyen módon. Persze az emuláció (dosbox) már simán elmegy egy ARM-on is értelmes sebességgel, de sokkal több erőforrást pazarol el.
https://frescho.hu
-
Czo
őstag
válasz DarthSun #73789 üzenetére
Nekem ott idobeli limitacio remlik. En rogton az elejen nem sokkal karacsony utan vettem a 200MMX-et. Aszem Ami 1.5x szorzot jelentett a sima Pentiumnal, az 3.5x-t jelentett az MMX-nel (a procinal csak 2 lab volt a szorzora, az meg 4 "allapot"). Az elso adag MMX ezt siman vitte, viszont miutan megjelntek a 233-asok, az azutan vasarolt alacsonyabb peldanyok (en jo sok 200MHz-t lattam igy) nem mindig indultak 1.5/3.5-vel. A tobbi szorzo megmaradt. Nem lehet, hogy ott is elokerult valamennyi felulszitazas es igy probalt meg vedekezni az Intel, hogy ne adjak el atirva a 200 MHz procit 233-nak?
-
Czo
őstag
válasz Frawly #73783 üzenetére
Ha a SATA nem jo, de az IDE jo, akkor miert jo az IDE? Miert nem rossz az IDE es jo csak az MFM? Vagy miert nem floppy? Egyebkent CSM-vel inditva, kb minden mukodni fog. Az ISA hianyzik, _de_ ennek megint nincs "technikai" limitacoja. Minden megvan ahhoz, hogy valaki kijojjon valodi, DMA-t es mindent tudo ISA-t tartalmazo alaplappal, de senki sem akar ilyenhez egyedi chipsetet gyartani. Ha lenne ra tenyleges piaci igeny, tuti lenne ra eszkoz is. A PCI-E pedig sohasem volt 64 bites, a korabbi buszokkal ellentetben ez nem parhuzamos busz, hanem pont-pont soros kapcsolat. Igaz, abbol lehet akar tobb is, maximum 32 db. 1 nodehoz, de jelenleg nincs 16-nal tobb.
-
Lehetséges, de én nem tapasztaltam még/vagy nem tűnt fel, nem futottam bele. Retroként lett csak, talán 200- as volt először Acorp lapban, valamennyit tuningoltam azon is, de a pontos részletekre ott már nem is emlékszem. A beépített 233- as 252- re van állítva AsusP5A-B- ben (3x84, de azt majd átlövöm 2.5x100 vagy 2x112- re), az Epoxban is 233- as járt most, a korábban említett szorzókkal. Amúgy mindegyik S7/SS7 proci vette a tesztek alatt, a nem gyárilag specifikált szorzó/FSB kombinációkat. Mindíg tanulok valamit, eddig azt hittem hogy mindegyik unlockos, az Intel féle 1.5/3.5 fordítóról sem tudtam...csak az AMD 2/6- ról.
Pld az utoljára tesztelt K6/300 is 4.5x szorzós, a gyári ajánlás szerint, én pedig 3x112- őn hajtottam.[ Szerkesztve ]
A 3 test probléma nem megoldható.
-
Czo
őstag
válasz DarthSun #73793 üzenetére
Megkerestem neten az Asus TX97-E manualjat, itt gorgess le a 17-es oldalra. A 'CPU A' es a 'CPU B' jeloli az Intel P54C es a P55C-t. Mivel szegeny procinak csak ketto szorzo laba van, ezert kellett a P55C modellnel, a P54C-nel meg 1.5x-kent hasznalt opciot 3.5-re "atmapelni". Tuti talalni olyan alaplap leirast, ami nem 3.5x-nek fogja ezt hivni, hanem 1.5x-nek es jelezni fogja, hogy a 233 MMX ezt 3.5-nek ertelmezi.
[ Szerkesztve ]
-
Czo
őstag
Sott, talaltam meg tobb infot Ha ezen az oldalon legorgetsz a "Figure 3.18 shows the Socket 7 pinout." reszhez, akkor jol latszik, hogy a CPU jobb oldalanak kozepe tajan van a BF es a BF1 JUMPER. Ez allitja a "Host to Bus clock ratio"-t. A Super Socket 7-es prociknal a BF majd BF1 iranyba kovetkezo NC helyett van a BF2, igy ott mar nem 2^2 hanem 3^2 opcio van szorzo allitasra. Ebben a doksiban pedig, ha elszaladsz a 10. oldalra, ahol irja, hogy P54-nel a 2 jumper jelentheti a belso orajel 2/5, 1/3, 1/2 es 2/3 reszet, addig MMX-nel csak a 2/5, 1/3, 1/2 van definialva. Ha ezt megnezzuk jobban, akkor latszik, hogy 166*(2/5) == 66, 200*(1/3)== 66 valamint 133*(1/2) == 66. Azaz, amikor ez a doksi megjelent, az 1.5x-os szorzot jelento 2/3 (100*(2/3)==66) nem is volt definialva az MMX-nel. Tehat akkor lehet, hogy ez forditva volt? Ha az MMX proci ezen dokumentacio idejebol valo, akkor az 1.5x-os Jumper ott nem jelent semmit, ergo lehet nem is tud POST-olni vele a gep? Ha pedig a proci kesobbi, akkor ez a 2/3 mar igazabol 2/7-et (233*(2/7)=66)-ot jelent.
-
-
-
snake1977
őstag
Sziasztok
Van valami gyakorlati haszna ha 5ALI61 lapon 1.3-ról feljebb frissítem a biost?
Nekem első reviziós van azaz még a revizió sincs ráírva így sanszos hogy első kiadású lap, viszont úgy rémlik hogy még a bios chip sem ugyanaz mint egy újabb revizióson?
Szerk.: Illetve létezik hogy ez az első kiadás még csak 5x-ös fsb szorzót tudott?[ Szerkesztve ]
...BRSZK...9...2024.06.28-29... / www.brszk.hu / , https://www.tiktok.com/@brszk_official , https://www.youtube.com/@BRSZK-Official
-
Czo
őstag
A szorzot a "proci tudja". Pont fentebb irtam, hogy a BF/BF1 es SS7-nel mar a BF2 allitja a szorzot. A procitol fugg, hogy ez a 3 lab milyen kombinaciot jelent. Leginkabb olyan fordulhat elo, hogy ha a proci ujabb, mint az alaplap dokumentacioja, akkor lehet, hogy az ujabb tipussal jovo ujabb kombinacok nincsenek mar leirva az alaplap leirasaba, viszont ettol fuggetlenul meg letezhetnek.
En mindig, mindenben a legfrisebb BIOS-t hasznalom.
Új hozzászólás Aktív témák
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Viccrovat
- Tudományos Pandémia Klub
- Megérkezett Magyarországra az LG 480 Hz-es OLED monitora
- Hegesztés topic
- Szilárdtest-akkumulátorokat fejleszt Kína, jöhet az áttörés?
- Gaming notebook topik
- Revolut
- Apple iPhone X - vissza a jövőbe
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs